Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

állam által kiadott tankönyvek használatát... egész kultúránk és művelődésünk megújítását demokratikus népi szellemben." 8 ^ A Tolnamegyei Néplap 1945. november 30-d száma a szabadság és anarchia ellen 'emelt szót a „Néhány szó a demokratikus nevelésről" c. cálkfcéíben. „Sokan a demokráciát, a demokratikus nevelést szabadosságnak, anarchikus féktelenség­nek hiszik, pedig a demokrácia rendet és fegyelmet jelent" — szögezi le a cikk­író: Dr. N. A. A vármegyei Nemzeti Bizottság 1946. novemberi ülésén Szabó István ja­vasolja, hogy az NB hívja fel az iskolákat, hogy vessenek már véget la Ferenc Jós­kás idők szellemének és szüntessék meg a mai idők szellemével össze nem egyez­tethető dalok éneklését (A tanulók ugyanis Szekszárdon a vasárnapi ünnepélyen Ferenc Jósfcás dalokat énekeltek.) Az NB a javaslattal egyetért és határozatát megküldi a tanfelügyelőségnek, mely 1946. november 18-án körlevélben adja ki utasítását az iskoláknak: töröljék e nótákat a tankönyveikiből ! 85 A Tolmamegyei Néplap 1947. augusztus 13-án megjelent „Közeledik a tan­év" c. oikkében hangot ad az MKP követelésének: „Ingyen tankönyvet, minden tanulónak!" Nem véletlen, hogy annyiszor és egyre erőteljesebben száll síkra az MKP az ifjúság demokratikus neveléséért. Az MKP III. megyei értekezletén Leiter Er­nő megyei titkár beszámolójában megállapítja, hogy közoktatásunk elmaradott­sága komoly akadályt jelent a megye ifjúságának nevelésében. A megye 252 is­kolája közül 1948 januárjában még mindig 70,2 százalék, azaz 177 iskola feleke­zeti (115 rk., 32 ref., 29 ev., 1 gör. keleti) és csak 39 állami, valamint 36 községi. Az állami iskolák aránya tehát csak 15,5 százalék, a községieké pedig 14,2 százalék. Ez azt is jelentette, hogy 3 évvel a felszabadulásunk után a megye iskolái­nak csak 30 százalékában (tehát 75 iskolában) folyt a tanítás az új, demokratikus tankönyvek alapján. A többi iskolában, főleg az rk. iskolákban a régi reakciós, vagy új, de a régitől semmiben sem különböző tankönyvekből folyt a tanítás. A beszámoló megállapította, hogy „egyes helyeken, így pl. Szekszárdon a tanuló­ifjúság egy részét valóságos ellenforradalmi szellem hatja át." A megyei titkár arra hívja fel a figyelmet, hogy a nevelőket meg kell győzni arról, hogy munkájuk mennyire döntő a népi demokratiikus rend építésé­ben: országépítő vagy országromboló lehet. Hogy mennyire szükséges volt a pártértekezlet figyelmeztetése, azt az is bizonyítja, hogy a megye 960 tanítója közül csupán 33 kommunista, a többi távol tartja magát a politikai élettől. 86 Számos további példa is bizonyítja, hogy Tolna megyében a pártszerveik, a nemzeti bizottságok sokat törődték a demokratiikus közoktatásügyi rendszer kiépítésének elősegítésével. Csupán néhányat említünk még: A kistormása MKP 1946-os községpolitikai tervében olvasható, hogy a köz­ségben több mint .200 tanköteles tanuló van, akik közül 50 átjár Kölesdre az ál­talános iskolába, 150 pedig 1 tanító vezetésével helyben az evangélikus iskolá­ban 1 teremben tanul kétváltásban. A község tervbe veszi még egy tanterem ki­alakítását és egy új nevelő beállítását. A feladat végrehajtására a határidő: 1946. november 20. Ugyanitt a fűtéshez a gyermekeknek tanulónként 1—1 darab fát kellett hozniok, amit az MKP antiszociálisnak tart, mely a sokgyermekes családokat sújt­ja. A gondot a község minden lakosának bevonásával kívánják megoldani. 87 A gyöniki helyi pártok összvezetőségi ülése kifogásolja, hogy a község bí­rája nem volt hajlandó az analfabéta tanfolyam számára fűtőanyagról gondos­544

Next

/
Thumbnails
Contents