Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

böző tantárgyakat, tantárgycsoportokat szakrendszerűén külön pedagógus tanítsa. c) az elképzelések között szerepelt a tanyai települések, a távol eső és a kis létszámú községek tanulód számára (ahol a körzeti általános iskola nehezen közelíthető meg) internátusi hálózat szervezése is. d) azokon a helyeken, ahol a szakrendszerű oktatást megvalósítani nem lehetett, az általános iskola tantervi anyagát a tanítók osztálytanítás keretében, tanfolyamszerűén tanították, az anyaiskola szaktanárai pedig segítették és a helyszínen ellenőrizték ezek munkáját. Ezzel lehetővé tették, hogy a fiókiskolák megszervezzék a továbbtanulásra képesítő általános iskolai bizonyítvány megszerzését. Ismerve megyénk népiskoláinak felszabadulás előtti helyzetét (egyházak, községek, állam által fenntartott, zömmel 1—2 tanerős falusi kisiskolák), nagyon fontos volt, hogy az iskolafenntartók együttműködjenek közös felső tagozatos osztályok létrehozásában. A rendeletek ezt az együttműködést megegyezéses alapon kívánták biztosítani/

l5/a A rendelet megjelenését semmiképpen sem tarthatjuk korainak, mert a népi demokratikus forradalom kezdetén a művelődési monopólium iskolaszervezeti feltételeinek megszüntetése volt az elsődleges feladat. „...A népiskola, a polgári iskola és a gimnázium egységes iskolává való összevonása, a háromféle képesítésű nevelői kar munkájának összehangolása, a különféle iskolafenntartók összeműködésének biztosítása, az osztatlan tanításról vagy osztálytanítós rendszerről a szakrendszerű tanításra való áttérés, s nem utolsósorban öntevékennyé lett demokratikus társadálmunk kezdeményező kedvének helyes mederbe való terelése még a legteljesebb békében is igen nagy feladatot jelentett volna" — írja Kovács Máté államtitkár a Köznevelés 1946. évi 21. számában megjelent „Az általános iskola a megvalósulás útján" című cikkében. Majd megjegyzi, hogy az elpusztult vagy megrongálódott iskolák, szétesett tanügyigazgatás, megszegényedett államháztartás, forradalmi átalakulásában élő társadalmunk, a közneveléssel szemben megsokszorozódott menynyiségi és minőségi igényeink mellett ez még nagyobb feladatot jelentett. Mégis el kellett kezdeni a köznevelés átszervezését éspedig nem a régi, elavult helyreállításával, hanem a demokratikus igények alapján. A VKM kommunista csoportjának elképzelése szerint az általános iskola szervezése 3 fázisban történhet meg: 1. A szervezés első fázisában a nagyobb községek, városok megfelelő nagyobb és fejlettebb iskolái alakulnak át 1945-től fokozatosan általános iskolává, majd ezt követően történik a keretek tartalommal való kitöltése. 2. A második fázisban ott is ki kell építeni az általános iskolát, ahol eddig magasabb színvonalú népoktatás nem volt, de a tanulók létszáma elegendő az általános iskola 8 osztályának kiépítéséhez. 3. Az általános iskola továbbfejlesztése során harmadik fázisban azoknak a helyeknek fiókiskolákkal való ellátása következik, ahol a tanulólétszám a teljes általános iskola megvalósítását nem teszi lehetővé. Ezek a fiókiskolák azután a jobb személyi és tárgyi adottságú iskolák, a körzeti általános iskolák rendszerébe illeszkednek be. Ez a többlépcsős megvalósítás megyénkben is hosszú és kemény harcot jelentett. A 37000/(1945. VKM. számú rendelet az 1945/46. tanév megnyitásáról és tanulmányi rendjéről intézkedett. 518