Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A nevelői átképző tanfolyamot megtartották, amelyen a tanári testület „('•gyes tagjai" és iskolán kívüli előadók — az egyes demokratikus pártok kép­viselői — ismertették a politikai, társadalmi átalakulás lényeges eseményeit. A tankönyvhiányon úgy segítettek, hogy az ifjúsági segélyegyletből lát­ta el az iskola növendékeit tankönyvekkel. A tankönyvek felülvizsgálatára vo­natkozó rendelkezést egyébként végrehajtották. A tanári testület — szól a jelentés befejező része — a kibontakozáshoz tudásának és munkakészségének teljes erejét adja, hogy teljesítse a csonka tan­év elengedhetetlen feladatát, a demokratikus szellemben történő „világnézeti áthangolást". A dombóvári Szent Orsolya-rendi tanítóképzőben a húsvéti ünnepek után kezdődik meg a tanítás — tudósít a Tolnamegyei Hírlap 1945. március 31-i híradása. Számos nehézséggel kellett megküzdeniük népiskoláinknak, hogy a ta­nítást megkezdhessék: — Igen sok helyen az elpusztult taneszközök tették szinte lehetetlenné az oktatást, ennek ellenére mégis megindult a tanítás ezekben az is­kolákban is (a szekszárdi újvárosi rk., a kurdi rk., a györkönyi ev., a kisszékelyi rk., az ozora—döbrentei szőlőhegyi rk., a murgai rk. népiskolákban). — Kórháznak foglalták le hosszabb időre a kurdi rk., a paksi ref. nép­iskolát. — A tantermek nagyrésze használhatatlanná vált a bölcskei ref., az ozo­rai, a faddi ref. népiskolában, ez utóbbiban csak egy tanterem volt fűthető. — A frontmozgás miatt nem lehetett megkezdeni a tanítást a madocsai ref., a pusztahencsei áll. seg., a gyönki ref., az ozorai—döbrentei pusz­tai népiskolákban, a bonyhádi iparostanonc iskolában a németek, a magyarok és a szovjetek vették igénybe az iskolai helyiségeket. — A fűtést és a tüzelőhiányt kellett megoldani a paksi ev. népiskolában. Itt a tanulók hozták a tüzelőt. A decs—alföldszállási községi nép­iskolát a tanítók takarították és fűtötték. — A tanító betegsége, katonai szolgálata miatt nem indulhatott a taní­tás az Őcsény—Ózsák pusztai népiskolában. Az új dombóvári állami népiskolában menekült tanítók tanítottak. A fadd-dombori és a paksi tanítók (az ev. népiskolánál) katonai szolgálatot teljesítettek, az iratok elpusztultak, a tankötelesek szinte felkutathatatlanok. A pálfai ev. népiskolában a tanulók nem mentek a felső tagozatba, mert tanítójuk katona volt, így a tanulásban lemaradtak. — A tanulók elköltözése miatt változó volt az iskolalátogatók száma pl. a tengelici 343 tanuló közül 113 elköltözött, csak 78 járt rendsze­resen. — Csak összevonással indulhatott a tanítás a gyönki ev. és ref. nép­iskolákban az I— IV. osztályokban. — A hőgyészi iparostanonc iskolai tanulók egy része katonai szolgála­ton volt, ezért a tanulók létszáma csak 17 maradt. — A telepes székely tanulók mozgása nehezíti az oktató munka terve­zését a hőgyészi rk., a mőcsényi ref., a kétyi ev., a zombai rk., a kis­mányoki ev. népiskolákban. 33 513

Next

/
Thumbnails
Contents