Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

alábbi leltári tárgyakat vette át 1948-ban az iskola államosításakor; 12 drb. 6 személyes iskolapad, 1 asztal, 1 szék, 1 állványos tábla, 1 harmónium, 1 közlekedési edény, 1 hőtani kísérleti eszköz, 1 üvegprizma, 1 üvegrúd, egy méterrúd és egy köbdeciméter.

26 Hozzájárult a népiskolák elmaradottságához az is, hogy a népoktatás a különböző egyházak kezén volt. Emiatt a felekezetek külön-külön iskolát, sok esetben 1 tantermes, 1 tanítós iskolát tartottak fenn kisebb községekben. Az egyházak elsősorban a gimnáziumokat fejlesztették, a népiskolákat elhanyagolták, így az iskolák felszereltségében óriási különbségek voltak. Micsoda kükülönbséget tükrözött például az imént említett sárpifei ref. népiskola és a dombóvári rk. gimnázium felszereltsége. Ez utóbbinak a szertári állománya az 1943— 44. tanévben 51 984,70 P, könyvtári állománya 21 853,35 P, bútorzata 47 739,02 P volt. Ilyen felszereléssel jól tudta az uralkodóosztály gyermekeinek minden igényét kielégíteni, míg a dolgozó nép gyermekei számára elhanyagolt népiskolákat tartott fenn.

27 A két világháború közti időszakban az iskolák szellemét és belső légkörét a sovinizmus, a klerikális befolyás, a német pedagógia rideg formalista módszerei jellemezitek. A sovinizmus áthatotta az egész tanítási anyagot. Döntő helyet kapott a szomszéd népek elleni uszítás. Az 1945-ig fennálló közoktatási rendszerben a tanítók méltatlan, gyakran megalázó helyzetben voltak. A Horthy-rendszerben nem volt szervezkedési szabadságuk, nem volt szakszervezetük. Feltétel nélkül kellett kiszolgálniök a rendszer népellenes politikáját. Gondosan ügyeltek arra, hogy a nevelők a szervezett munkássággal ne is kerülhessenek kapcsolatba. Különösen kedvezőtlen helyzetben voltak a felekezeti iskolában tanító nevelők. Ezekben az iskolákban a tanítók függő és kiszolgáltatott helyzetben voltak. Az iskolaszék gyakran szabott tetszés szerinti feltételeket, pl. az egyházi adó beszedése, kántori teendők ellátása díjazás nélkül stb. A felekezeti tanítónak a felettes hatóságtól engedélyt kellett kérnie ahhoz, hogy megházasodhassék. „Ezer és egy formában törölhette sáros cipőjét bárki a tanítóba, hátán fát vághattak, ellene szava nem lehetett" — panaszolta keserű hangon Rácz Lajos paksi nevelő a Tolnavármegye 1948. június 16-i számában megjelent „Az iskolák államosítása után ember lesz végre a felekezeti tanító is" című cikkében. Ilyen közoktatási rendszer valóban nem szolgálhatta Tolna megyében sem a dolgozó nép kulturális fölemelkedését. Egy igazságosabb kornak kellett szükségképpen elérkeznie, melyben minden dolgozó ember, munkás és szegényparaszt is (méltóképpen kiveheti jussát a kulturális javakból. AZ OKTATÁS MEGINDULÁSA A FELSZABADULÁS UTÁN A kulturális felemelkedés lehetőségét megyénk dolgozói számára is a felszabadulás adta meg. A megye fölszabadítása 1944. november 27-én kezdődött meg Porboly, Alsónyék, Mórágy felszabadításával és 1944. december 6-val Simontornya felszabadulásával fejeződött be.

28 A világháború, a német katonai megszállás, a közvetlen frontharcok, s az ennek nyomán kialakult zűrzavaros helyzet komoly anyagi károkat okozott megyénk oktatási intézményeinéi is. Az amúgyis szegényes iskolák felszerelésének jó része a frontbarcok áldozata lett. Nem egy iskolát kellett rövidebb507