Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

dr. Szemezi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945—1948) TOLNA MEGYE GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS HELYZETE A FELSZABADULÁS ELŐTT Tolna megye a felszabadulás előtt gazdaságilag közepesen fejlett, a feudálikapitalista gazdasági struktúra jegyeit is magán viselő, elsősorban mezőgazdasági jelegű megye volt, melyet a nagybirtokok és kisbirtokok jellemeztek. Területének 40%^a 373 — 100 holdnál nagyobb területtel rendelkező — birtokos kezében összpontosult. Köztük volt az egyház is 19 ezer holdas területtel. Ugyanakkor a földterület 60%-án közel 60 ezer család osztozott zömmel 1—5 kh (területtel. Az összes gazdaság 63%-a 5 holdnál kisebb (26%-a pedig még 1 kh-nál is kisebb) területtel rendelkezett. A mezőgazdasági foglalkozású népesség egyharmadának földterülete nem volt, bérmunkából, illetve napszámbólt élt. A törpebirtokosok és nincstelenek száma családtagjaikkal együtt 150 ezer, a megye összlakosságának 54, a mezőgazdasági népességnek pedig 82%-át jelentette. A szegényparasztság a létminimum határán vagy még azon aluli életszínvonalon élt. Megyénk lakosságának mindössze 70%-a élt a mezőgazdaságból. Jelentős elmaradottság és szétaprózottság jellemezte megyénk felszabadulás előtti iparát is. Számottevő gyáripara nem fejlődött ki. Még a megyeszékhely, Szekszárd sem rendelkezett egyetlen jelentősebb üzemmel sem. A megye iparát a segéd nélküli önálló kisipari műhelyek uralták. A megye ipari termelése nem volt számottevő az országban. Ezeket a túlnyomóan egy-két fős üzemeket is a fejletlen technikai szint, a jobbára kézi erővel végzett munka és az alacsony szociális ellátottság jellemezte. A munkaidő általában napi 10—12 óra volt. A nők és a fiatalok a férfiaknál alacsonyabb munkabérért voltak kénytelenek dolgozni. A megye felszabadulás előtti társadalmában az ipari munkásság az öszszes keresőknek mindössze 7,3%-át képezte az országos 13%-os aránnyal szemben.

1 A megye gazdaságának egyéb ágazatait is hasonló elmaradottság jellemezte. A megyében pl. nem működött koncentráltan szervezett építőipar. Az igen szerény méretekben folyó építkezéseket a kisüzemi jellegű magánvállalkozók végezték. Az elmaradottság és a kulturálatlanság, valamint területi aránytalanság jellemezte a megye kereskedelmét. Hiányoztak a szakboltok, az áruházak, zömmel a vegyeskereskedések alkották a megye üzlethálózatát. A kereskedelmi 501