Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a második világháború idején • 463

17. TU, 1942. április 25. 3. p. — Ugyanerre az évre esett dr. Fried Imrének, a bőrgyár cégvezetőjének tragikus halála, majd a vegyészeti üzem új vezetőjének megválasztása. (Uo. 1942. május 30. 4. p., június 3. 3. p., október 10. 2. p.) 18. TU, 1943. január 20. 3. p. (Megjegyzem, hogy ebben az évben a bőrgyárnak 21 tagú fúvószenekara is volt.) 19. Szászi Béla ny. termelési osztályvezetőtől kapott felvilágosítás Tolnán, a selyemgyárban (1973). 20. Érdemes megemlíteni, hogy a selyemtenyésztők 71,2%-a földműves napszámos, 16,8%-a kisiparos és csak 1,4%-a volt törpebirtokos, illetve 4,8%-a kisbirtokos. A selyemtenyésztők 0,1—0,1%-a katonai alakulat, illetve iskola, 5,6%-a pedig egyéb kategóriába sorolt tenyésztő volt. 21. Tolna megyei Levéltár (továbbiakban: TmL) 180/1940. sz. miniszterhez beadott jelentés. Mayer László levéltáros gyűjtése, akinek ezúton is köszönöm, hogy gyűjtött anyagát rendelkezésemre bocsátotta. T. Mérey i. m. 1978. 273—274. p. (Hivatkozásokat lásd ott.) 22. Gyáripar 1942-ben. KSH. 23. Pirgi Elek: Pamuttextilművek tolnai gyára. 1908—1971. Kézirat a Tolnai Textilgyárban. Hivatkozik az Országos Levéltárban található 5919/28. sz. iratra (közelebbi adatot nem közöl). 24. Vörös Lászlóné: A Pamuttextilművek története. Bp., 1973. 52. p. — Pirgi i. kézirat. 25. Nagy Magyar Compass (azelőtt Mihók-féle) 1942—1944. II. rész. Bp., é. n. (továbbiakban: Compass) 472. p. 26. TU, 1940. július 10. 2. p. 27. Scharwaiz István közlése, aki az 1940-es évek óta dolgozott a gyárban. Közvetítő: Semetkay Ágnes tanár (Dunaföldvár), akinek szívességét ezúton is köszönöm. 28. TU, 1940. aug. 14. 4. p. — Uo. október 2. 3. p. 29. Berend T. Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában (1933—1944.). Bp., 1958. 244. p. táblázat, és annak adatai alapján számítás. 30. Dr. Borai Ákos: A bonyhádi járás ipara. Pécs, 1960. 107. p. 31. A gyár történetéhez tartozik, hogy visszaemlékezések szerint a cég „csendes társa" a tőkepénzes Kari Gusztáv 1940-ben visszament Amerikába, de nem tudott ott „megszokni". Egy fél év után visszatért, és ismét ebbe az üzembe fektette be a pénzét. Ekkor alakulhatott át az 1930-tól részvénytársaságként dolgozó gyár társas céggé. Feltehetően ezt jelzi az iparstatisztikai adatlapon az 1940. év, amelytől kezdve a gyár a jelenlegi tulajdonosok kezén volt. E tőkebefektetés után vált a gyár egész mechanikájú üzemmé. (Kovács József közlése a Bonyhádi Cipőgyárban, 1973-ban.) 32. Bonyhádi Cipőgyár levéltári anyaga. Kérdőív az 1941., 1942., 1943. évi termelésről. 33. Kovács József közlése a Bonyhádi Cipőgyárban. (1973.) 34. Compass, 1943—1944. II. rész. Bp., é. n. 365. p. 35. T. Mérey i. m. 1978. 281—282. p. — Gyáripar 1942-ben. Táblázatos anyag. KSH. 36. Dombóvár és Vidéke, 1940. július 27. 3. p. 37. Compass, 1943—1944. 148. p. 38. Uo. 267. p. 39. TU, 1940. február 17. 1—3. p. 40. Uo. 1942. október 3. 3. p. 41. Compass, 1943—1944. 148. p. 42. Szőke i. m. 163. p. 43. Az 1943—1944. évi Compass a korlátolt felelősségű társaságok közt említi Dőry Frigyes és tsai cégnévvel ezt az 1932-ben létrehozott céget, amely 80 ezer pengő törzstőkével rendelkezett, sajt- és vajgyártással foglalkozott és ügyvezetője a birtok agrárszakembere: Gombkötő Sándor volt. (Compass, 1943—1944. 698. p.) 44. Ez az üzem a bányával volt kapcsolatos, és ezért a Compassban külön gyárként nem szerepel. (Compass, 1943—1944. II. rész. 94. p.) 45. TU, 1943. július 17., augusztus 11., augusztus 25., október 16., november 6. 46. TU, 1944. június 17. 2. p. 47. Borai i. m. 97. p. 48. Március 18-án a bonyhádi tűzoltóság jelentése szerint a Kohn-féle olajgyár lángokban állt. A szállításra készen álló néhány vagon olaj gyulladt ki, de mivel a bonyhádi tűzoltóknak nem volt haboltó készüléke, így csak a magvakkal teli rak499