Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

kenykedett az állatértékesítés és a beszerzés terén" 89 tej csarnokkal működött (ezen kívül 57 magántej csarnok van a megyében). A tejüzemek száma: 105 tejbegyűjtő, fölöző 18 vajkészítő 23 sajtkészítő Élénkül a belső piac is. A „visszacsatolt" részekre csikókat és tenyészkancákat szállít a megye.

168 A baromfi-tenyészállományt is emelik. Madocsára érkezik 50 pekingi kacsa továbbtenyésztésre. Ezen kívül 500 db izlandi kakas osztatott ki a megyei baromfiállomány fejlesztésére. Az állami vetőmagakciókat, gyepvetőmagakciók is követik. A szokásos téli tanfolyamokait zöldmező- és pálsztorfcépző ítiainfolyaimok egészítik ki.

169 Ekkor még nagyon békés minden. Még nem derül íki, hogy a háborús konjunktúra kétélű fegyver. Az első problémák a versenyre késztetett kisgazdaságoknál vetődnek fel. Szaporodnak a tönkrement kisgazdaságok. 1943-ra az 50 holdtól a 3000 holdas birtokok száma viszont mindegyik kategóriánál emelkedett (I. birtokstruktúránál.) Az állam 19-et „megment" kölcsönnel 1941-ben, de ez nem megoldás.

170 Beindulnak viszont a tagosítások. A kisgazdaságok szétszórt földjeit egy tagba vonva kívánják korszerűsíteni termelésüket. 1941-ben elkezdődik a Nagykónyi, Bátaszék, Sárpilis, Sióagárd, Zomba és Felsőnyék községekkel.

171 Néhány község majd még csatlakozik, azonban a háború véget vet a folyamatnak. Mint ahogyan véget vet a konjunktúrának is, a Szovjetunió elleni támadás időpontjától fdkozOftosian a háború már nem értékesítési lehetőséget, hanem tartós beszolgáltatásokat hoz a termelő lakosságra. A „visszacsatolt" területekért a fasiszta Németország benyújtja a számlát. Pontosabban nem fizetik számláikat, így fokozatosan válnak a konjunktúra pozitívumai ellenkező előjelűvé. A német „élettérben" kezdi rosszul érezni magát a magyar termelő. „A magyar mezőgazdaságnak a korábbinál erősebben a német piac szükségleteihez kel igazodnia."

172 Az 1942-es év eleji közepes vásárai és megfelelő árai alapján még súlyosabb gond nem látszik, csupán megfigyelhető, hogy a lovak közül a katonai szolgálatra nem alkalmasak a kelendők. Az 1938-tól kezdődő burkolt infláció is kezdi éreztetni hatását. Tendenciává válik a „feleslegek" — a búza, rozs, olajosmagvak, kukorica — Németországba szállítása. Feleslegesnek számít pl. a napi 25 dkg kenyéradag feletti búzamennyiség. Sztálingrád után a nem őstermeléssel foglalkozók fejadagja 20 dkg-ra esik le. Alacsonyabb mint a németországi! Növekszik az említetteken kívül a hús- és a zsírkivitel, vele egyenes arányban a német tartozások mennyisége.

173 Az állami intézkedéseket azonban még mindig a német élettérben elfoglalt hely ábrándja befolyásolja. A magyar mezőgazdaság fejlesztését Ukrajna (!) korszerűsítése érdekében kiemelt tényezőként kezelik.

174 A német érdekeknek megfelelőd a magyar mezőgazdaság fejlesztése külön szempont. Az állattenyésztés fejlesztésére 14,6 millió pengőt szán az állaim 1943-ban. Ebből jut Tolna megyének is. Egyrészt tenyészállat-állományának fejlesztésére, másrészt nemesített vetőmagakciók lebonyolítására. Ennék felhasználásával a megye tenyészbika-állományát 258-ra emelik. A megyei 453