Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

ságainak megfelelően teljesít. Nézzük, hogy tükrözik ezt a két fő ág összesí­tett eredményei: Növénytermesztés összmennyiségben, 1938. évi helyezések: Búza Rozs Árpa Zab Kuk. Burg. Cukr. Takr. Lóhere Luc. Helyezés Pontsz. Baranya 2. 10. 2. 2. 4. 7. 9. 3. 6. 2. 3. 47. Fejér 3. 5. 5. 5. 1. 6. 2. 6. 8. 3. 2. 44. Győr n. 6. 3. 9. 6. 9. 3. 9. 9. 9. 9. 72. Komárom 10. 8. 9. 10. 8. 8. 8. 10. 10. 10. 10. 91. Somogy í. 1. 1. 1. 2. 1. 5. 1. 1. 1. 1. 15. Sopron 8. 9. 4. 8. 10. 10. 1. 5. 4. 4. 8. 62. Tolna 4. 7. 8. 4. 3. 4. 7. 8. 7. 5. 6—7. 57. Vas 6. 4. 6. 3. 9. 3. 4. 4. 2. 8. 4. 48. Veszprém 7. 3. 7. 7. 5. 2. 6. 7. 5. 6. 5. 55. Zala 5. 2. 10. 6. 7. 5. 10. 2. 3. 7. 6—7. 57. 1938. évi állatállomány-helyezés — 1000 lakosra: Szarvasmarha Ló Sertés Juh Pontszám Hely Baranya 4. 1. 3. 3. 11. 1. Fejér 9. 4. 1. 1. 15. 3. Győr 3. 5. 5. 9. 22. 5—6. Komárom 10. 8. 10. 7. 35. 10. Somogy 6. 2. 2. 2. 12. 2. Sopron 1. 6. 7. 8. 22. 5—6. Tolna 8. 3. 4. 4. 19. 4. Vas 2. 10. 9. 10. 31. 9. Veszprém 7. 7. 6. 5. 25. 7. Zala 5. 9. S. 6. 28. 8. Tolna semmiben sem utolsó, igaz, hogy első helye sincs. A termésered­ményekben a nagyobb megyékkel pl. Somogy, Fejér nem tud versenyezni, de kiegyensúlyozottsága révén jó közepes eredményekkel vesz részt a termelésben. A mennyiségi számadatok azonban csak akkor mondják el az igazat, ha ki­egészítjük azokat a termelt áru minőségének mutatóival, a termelést elősegítő, illetve gátló tényezők vizsgálatával. Ha például Tolna megye szarvasmarha­tenyésztését csak a 8. hely alapján ítéljük meg, akkor tévedünk, hiszen ez magas tejhozamával, magas hústartalmával, vagyis minőségében világhírű. Végig kell járni az utat, mellyel eljutott 1938-as eredményeihez. A világválság pusztító hatása jól kivehető a számadatokból. A válságból való kilábalás nehezen indult meg, az 1933-as eredmények ennek megfelelően gyengék. Marschalt Ferenc országgyűlési képviselő az újság 1934. január 24-i számában az irányított termelés fontosságáról beszél. Szavai jól tükrözik, hogy az állami beavatkozás nélkül a kilábalás lehetetlen. Persze, az olvasóközönség megnyugtatására rögtön hozzáteszi, hogy az irányelv a termelési szabadság megjavításáról beszél, melyet a termelési költségek mérséklésével kell elérni. Ez ellentmond az általános szín vonalemelkedés gondolatának, mégis az a furcsa helyzet áll elő, hogy a megye gazdáinak így kell nézniük a jövőt. 442

Next

/
Thumbnails
Contents