Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

(Mayer min. főtanácsos) Földművelésügyi miniszteri rendelet születik a jégkárbiztosításról,

70 valamint a mezőgazdasági termények hamisításának megakadályozásáról,

71 a mezőgazdasági bizottságok megalakításáról, 1926. július—augusztusában a vasárnapi munkaszünet felfüggesztéséről az aratási munkák miatt. Ugyancsak miniszteri utasítás alapján össze kell írni használható, arató, szántó és cséplőgépeket a várható üzemanyagszükséglet biztosítása miatt.

72 Tolna megyében az intézkedéseknek általában eleget tesznek, kisebb mulasztásokkal. A mezőgazdasági használt gépek bejelentése például hiányos. A vasárnapi munkaszünetet öt vasárnapra felfüggesztik. A főszolgabírói jelentésekből kiderül, hogy működnek bizottságok, elnökeik természetesen a birtokosokból kerülnek ki. Hőgyészen gr. Apponyi, a dunaföldvári járási bizottság élén dr. Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselő, Dombóváron a községi bíró, stb.

73 A bizottságokat praktikusan, nagyobb munkák szünetében üléseztetik. A mezőgazdasági termények vizsgálatánál a vetőmagok ezekben az években megfelelőek. Annál nagyobb a gond az élelmiszerek, különösen a tejhamisííások terén. 1926-ban a dunaföldvári járásban egy negyedévben 44 esetben fordul elő 10—16%-os vizezése a tejnek, 1927-ben a völgységi járásban 19 esetben szabtak ki büntetést tejhamisításért egy negyedévben. Persze, sok főszolgabíró dzsentris-hanyag hozzáállása nehezíti a munkát. Ezek nem küldenek mintákat a vegyvizsgálóba (Székesfehérvárra), hanem kibúvókkal intézik el a dolgot; „visszaélés nem találtatotf, „nem észleltetett", ,.vegyi vizsgálat nem vált szükségessé".

74 Időjárási katasztrófa sem szólt közbe ebben az időszakban. Altalános fejlődés figyelhető meg. 1926-ra a korábbi jó termések következtében a jó tengeriellátás és vetőmag jelent egy biztonsági alapot. Tengeri, burgonya és répa 1927-ben is jó közepes. A búza pedig rekordtermést hoz. 1928-ban a vetések jól sikerülnek, a betakarítási lehetőségek jók. Javult a vetőmag, a gabonaüszög elleni küzdelem eredményes, bár a csávázás különösen a kisgazdáknál nem kielégítő. Növekszik a szakszerűség. Az egérkár ellen néhány helyen mérgezéssel védekeznek (Tamási, Felsőireg).

75 Nő a népesség. 1923-ban 2126 a szaporodás a megyében, 25-ben 2147, de többi években is közel van az ezres átlaghoz.

76 A termelés fokozása azonban kezdetben extenzív módon történt. Az uradalmakban és falusi földeken egyaránt megszaporodnak az irtások és a mocsáriecsapoílíásdk. Az Esziterházyafc a Kapóstól vesznek el területeket, Sárköz népe pedig a Siótól és a Dunától. A falvak határában jórészt eltűnnek a bozótosok. Terméseredmények növekednek. Az istállózó állattenyésztés a trágyázás nagyobb lehetőségeit jelenti. 1927-ben 232 185 hektár szántón 66 286 kh. trágyázott állati trágyával. Növekszik a műtrágyahasználat. 15 201 hektáron használták (zömmel szuperfoszfát) 1927-ben. Ebben az évben a szántók 35,1%-a trágyázott. A fejlődés relatíve, de megindul. A trágyázás megoszlása érdekes képet mutat. Állati trágyával a kisbirtokok is ellátottak, műtrágyával azonban nem. A megye egész területében 3891 k. hold a műtrágyát használt kisgazdaság. A többi 13 000 hold uradalmakban oszlik meg. Ezek az arányok a dunántúliaknak megfelelnek. A tulajdon jellegű gazdaságokban a szántóföld 232 172 hektár, ebből bevetett 425