Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

nem szabályozott, talán nem is mindig egyértelmű és kizárólagos minőségi szint­különbségek (pl. ipari szolgáltatás) nehezen hozhatók egzakt közös nevezőre. A különböző központi funkciók, azok egyes intézménytípusai esetében el­térő, a szervezési alapelv, nem azonos az optimálisnak, és a fennmaradáshoz nél­külözhetetlennek ítélt népesség száma. Az egyes ágazatoknak nincs egymásba illesztett területi rendszere, a központrendszerük, döntési, működési hierarchiá­juk eltérő. Az I. rendű gravitációs központok jellemzői: a közigazgatás területi rend­szerében több települést fognak össze, 111. a közigazgatás teendőit helyben ellát­ják. Alsófokú szakigazgatási és egyházigazgatási funkciókat töltenek be. Az egészségügyi ellátás tekintetében az alapvető területi ellátást biztosítják. Több termékforgalmazási lehetőséggel rendelkeznek, néhány község piaci gravitációs központjai. Az ipari szolgáltatás vonatkozásában a környék szakmastruktúrája alapján szűkebb terület feltételezett ellátó központjai. A II. rendű gravitációs központok jellemzője: a falusi településhálózatban egyértelműen biztosított központi jellegük. Ez a kategória a legproblematikusabb. Gyönk járásszékhely, Bátaszék, Hőgyész, Tolna fejlett nagyközségek. Gyönk és Hőgyész osztottan látja el a hegyháti járás járásszékhelyi funkcióit, pl. polgári iskola csak Hőgyészen van. Tolna területi szerepköre Szekszárd közielsége miatt nem bontakozhat ki igazán. Oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, ipari tekintet­ben eléri a járási székhelyek szintjét, de hiányzik a teljes igazgatási szerepköre, a településhálózatban betöltött hely igazgatási elismerése. Bátaszék, Szekszárd és Baja vonzáskörzetének határán kialakította a maga járási székhely szintű el­látó-szolgáltató rendszerét, de itt is hiányzik az igazgatási funkció. A III. rendű gravitációs központok a fejlett járásszékhelyek és Duna­földvár. Nem teljesen azonos módon épült ki intézményhálózatuk. A közoktatás területén legalább polgári iskolával rendelkeznek. Egészségügyi hálózatukra jel­lemző, hogy több szakorvossal rendelkeznek. Kereskedelmi hálózatunkra a szak­bolthálózat differenciált kiépítettsége a jellemző, elosztó-közvetítő nagykereske­delmi vállalkozásokkal rendelkeznek. Dunaföldvár annyiban különbözik a II. rendű központoktól, hogy részben megtörtént a gazdasági-ellátási szerepkörének igazgatási elismerése. A megye egyetlen IV. rendű központja a megyeszékhely Szekszárd. A megyei adminisztráció révén az egész megye igazgatási központja, intézmény­hálózata arányosan kiépült, néhány területen az egész megyére kiterjedő ellátó funkciói is vannak (pl. kórház). A 9. ábra a megye gravitációs központjainak feltételezett intenzív vonzás­körzeteit mutatja. Az intenzív vonzáskörzetek azokat a területeket jelölik, ame­lyek a különféle ágazati vonzáskörzetekben gyakran összekapcsolódnak. Az elem­zés során többször utaltunk arra, hogy a központi jellegű települések vonzás­körzetrendszere egy hierarchikus területi rendszer, több vonatkozásban érzékel­tetni is tudtuk ezt, de tényleges feltárására csak kismértékben volt lehetősé­günk. Csak a II. és III. rendű központok horizontális vonzáskörzeteinek ábrázolása tekinthető reális vállalkozásnak. A mikrokörzetek ebbe részben beleépülnek, a megyei központ pedig átfogja a megye járási szintű vonzáskörzeteit, legalább igazgatási tekintetben. 373

Next

/
Thumbnails
Contents