Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

nem szabályozott, talán nem is mindig egyértelmű és kizárólagos minőségi szintkülönbségek (pl. ipari szolgáltatás) nehezen hozhatók egzakt közös nevezőre. A különböző központi funkciók, azok egyes intézménytípusai esetében eltérő, a szervezési alapelv, nem azonos az optimálisnak, és a fennmaradáshoz nélkülözhetetlennek ítélt népesség száma. Az egyes ágazatoknak nincs egymásba illesztett területi rendszere, a központrendszerük, döntési, működési hierarchiájuk eltérő. Az I. rendű gravitációs központok jellemzői: a közigazgatás területi rendszerében több települést fognak össze, 111. a közigazgatás teendőit helyben ellátják. Alsófokú szakigazgatási és egyházigazgatási funkciókat töltenek be. Az egészségügyi ellátás tekintetében az alapvető területi ellátást biztosítják. Több termékforgalmazási lehetőséggel rendelkeznek, néhány község piaci gravitációs központjai. Az ipari szolgáltatás vonatkozásában a környék szakmastruktúrája alapján szűkebb terület feltételezett ellátó központjai. A II. rendű gravitációs központok jellemzője: a falusi településhálózatban egyértelműen biztosított központi jellegük. Ez a kategória a legproblematikusabb. Gyönk járásszékhely, Bátaszék, Hőgyész, Tolna fejlett nagyközségek. Gyönk és Hőgyész osztottan látja el a hegyháti járás járásszékhelyi funkcióit, pl. polgári iskola csak Hőgyészen van. Tolna területi szerepköre Szekszárd közielsége miatt nem bontakozhat ki igazán. Oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, ipari tekintetben eléri a járási székhelyek szintjét, de hiányzik a teljes igazgatási szerepköre, a településhálózatban betöltött hely igazgatási elismerése. Bátaszék, Szekszárd és Baja vonzáskörzetének határán kialakította a maga járási székhely szintű ellátó-szolgáltató rendszerét, de itt is hiányzik az igazgatási funkció. A III. rendű gravitációs központok a fejlett járásszékhelyek és Dunaföldvár. Nem teljesen azonos módon épült ki intézményhálózatuk. A közoktatás területén legalább polgári iskolával rendelkeznek. Egészségügyi hálózatukra jellemző, hogy több szakorvossal rendelkeznek. Kereskedelmi hálózatunkra a szakbolthálózat differenciált kiépítettsége a jellemző, elosztó-közvetítő nagykereskedelmi vállalkozásokkal rendelkeznek. Dunaföldvár annyiban különbözik a II. rendű központoktól, hogy részben megtörtént a gazdasági-ellátási szerepkörének igazgatási elismerése. A megye egyetlen IV. rendű központja a megyeszékhely Szekszárd. A megyei adminisztráció révén az egész megye igazgatási központja, intézményhálózata arányosan kiépült, néhány területen az egész megyére kiterjedő ellátó funkciói is vannak (pl. kórház). A 9. ábra a megye gravitációs központjainak feltételezett intenzív vonzáskörzeteit mutatja. Az intenzív vonzáskörzetek azokat a területeket jelölik, amelyek a különféle ágazati vonzáskörzetekben gyakran összekapcsolódnak. Az elemzés során többször utaltunk arra, hogy a központi jellegű települések vonzáskörzetrendszere egy hierarchikus területi rendszer, több vonatkozásban érzékeltetni is tudtuk ezt, de tényleges feltárására csak kismértékben volt lehetőségünk. Csak a II. és III. rendű központok horizontális vonzáskörzeteinek ábrázolása tekinthető reális vállalkozásnak. A mikrokörzetek ebbe részben beleépülnek, a megyei központ pedig átfogja a megye járási szintű vonzáskörzeteit, legalább igazgatási tekintetben. 373