Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

A közigazgatási adattárak megteremtésének alapját a közigazgatási tájékoztató lapok képezték volna. Ez volt az első kísérlet arra, hogy az ország minden községéről a helységnévtárakat meghaladó mennyiségű és minőségű adatbázis álljon a közigazgatás irányítói rendelkezésére. A tájékoztató lapokat 5 példányban kellett minden községről kitölteni. Egy maradt a községnél, egyet-egyet a főszolgabírónak, az alispánnak, a főispánnak küldtek, egy pedig a Belügyminisztériumba került.

4 A belügyminiszter rendelete szerint

5 a tájékoztató lapoknak be kell mutatni a községek egész életfolyamatát, szemléletessé kell tenni a helyi közállapotokat, be kell mutatni a községek teljes életműködését, segítséget kell nyújtaniuk a közérdekű feladatok és a községben felvetődő szükségletek, fejlesztési igények megismeréséhez. A nyolcoldalas, előre nyomtatott közigazgatási tájékoztató lap hat fejezetre oszlott és átfogta a községi köz- és szakigazgatás egész területét.

6 Az I. fejezet a község általános történeti leírását igényli. Ez felöleli a község keletkezésére, fejlődésére, a megyei közigazgatás rendszerében elfoglalt helyére vonatkozó adatokat. Kitér a községi terület- és jogállásváltozások történetére, önálló alfejezet foglalkozik a község földrajzi leírásával, amely egyrészt topográfiai leírást jelent, másrészt a község területének művelési ágak szerinti bemutatását. A népességi viszonyokkal foglalkozó alfejezet a lakosság vallás- és nemzetiség szerinti megoszlására helyezi a hangsúlyt, a lakosság területi elhelyezkedése csak mellékkérdésként szerepel, nem igényli a lakosság foglalkozási viszonyainak részletes feltárását sem. A II. fejezet a község szervezetével, a község alkalmazottjaival, általános közigazgatási törvénykezési, rendészeti és pénzügyi területi beosztásával foglalkozik. Részletesen érinti a község szociális igazgatását, az egészségügyi ellátás fejlettségét, területi rendjét. A III. fejezet a község közoktatási, kulturális, egyházi intézményeit és igazgatását tárgyalja. Az oktatási intézmény-hálózat mennyiségi és minőségi adatai mellett az egyházi igazgatás kérdéseivel foglalkozik igen részletesen. A IV. fejezet a község közlekedési, gazdasági viszonyairól és azok igazgatási rendszeréről ad átfogó képet. Érinti a közúti, vasúti és vízi közlekedés és a hírközlés fejlettségét. A gazdasági viszonyok feltárásakor egyrészt a mezőgazdaság szervezeti és termelési kereteit, az állatállomány nagyságát és összetételét, másrészt az ipar és a kereskedelem megoszlását, fejlettségét és igazgatását vizsgálja. A IV. fejezet a község vagyoni és háztartási viszonyaival foglalkozik. Feltárja a község tulajdonában levő épületek, ingatlanok, közüzemek helyzetét és jellegét. A VI. fejezet a község ellátása és igazgatása szempontjából legsürgősebben megoldandó feladatokra kérdez rá. A tájékoztató lapok kitöltéséhez nem csatolták útmutatót, a rendelet erre vonatkozóan csak általános szempontokat ad: a) a közigazgatási tájékoztató lapokba csak teljesen megbízható adatokat szabad felvenni; b) röviden utalni kell a község életében előforduló sajátosságokra és intézményekre; c) gondot kell fordítani azoknak a földrajzi adatoknak a megjelölésére, amelyek a közigazgatás menetére különös hatást gyakorolnak; d) a népesség leírásakor az 1920-as népszámlálás adatait kell felvenni, utalni kell az azóta bekövetkezett jelentősebb változásokra; e) az egyes hatóságok és hivatalok székhelyét pontosan fel kell tüntetni; f) az egyházi viszonyok leírásakor különös súlyt kell helyezni a bevett 362