Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

62. P. K. I. J. 1892. p. 93. 63. O. L. Kereskedelmi Minisztérium Levéltára IV. Vasúti és gyári szakosztály K229, 466. Hidegkút—tamási H. é. v. iratai 18 529/91. 64. O. L. K229 466/73 550/91. 65. O. L. K229 466/28 829/93. 66. O. L. K229 466. A Hidegkút—tamási h. é. v. rt. alapszabályai. 67. P. K. I. J. 1893. p. 93. 68. A kereskedelmi- és iparkamarai körök nagy várakozással tekintettek e vonal megnyitása elé: „.. .amire nézve csak jótékony kihatással lesz, ha amint tervezve van, e vasúton a MÁV személy- és áru díjszabása fog életbe lépni." (P. K. I. J. 1893. p. 28.) Továbbá: „Ezen vasút iránt is érdekeltek részéről általános érdeklődés mutatko­zik... E vasút Várpalotáról kiindulva szinte csatlakozásba jönne a volt magyar nyugati vasút hálózatával, s így egyrészt Budapesttel, másrészt a Balaton kies vidékével közvetlen összeköttetést nyerne. (P. K. I. J. 1890. p. 106.) 69. Érdekes hadászati szempont: a pécsi sátortáborra hadügyi kormányunk már milliókat költött, mely egy esetleg Bosznia felől jövő támadás ellenében yédbás­tyául lévén hivatva szolgálni, olykép van berendezve, hogy az csekély változta­tással várerőddé alakítható át. Ezen pécsi sátortáborba összpontosíttatik évről év­re Magyarország honvédsége ... összpontosítandó volna megtámadás esetén . .. a honvédség most sok időt és költséget igénylő nagy kerülő úton jut el oda." (Dr. MATKOVICH Tivadar: Emlékirat a veszprém—enying—dombóvári vasút érde­kében. Veszprém, 1890. júl. hó.) — Nyomtatvány, Veszprém, 1890. Krausz A. Fiai. A vasút életképességének feltételei: I. Produktív vidék (teher + személyforg.) II. Helyes — ésszerű irány, honnét és hová, a pálya a forgalmat közvetíti. III. Oly 2 végpont és összeköttetés, mely a h. é. v. forgalmát a nemzetközi keres­kedelem láncszemévé avatja. IV. Közgazdasági, politikai és hadászati szempontok: közérdek alapján Mezőföld óriási mennyiségű gabonájának piaca a Déli Vasútig Veszprém volt, ma is oda vinnék, de szekerekkel drága, a siófoki és lepsényi, vasút menti kereskedőkkel jelenleg nem tudnak versenyezni. A h. é. v.-en ráadásul a teherszállítási tarifa olcsóbb volna, mint a Déli-Vasúton. Veszprém mint megyeszékhely elérése az enyingi járásból végre megoldódik. A Tolna megyei szakasz által átszelendő vidék 277 000 kh, a járások főszolgabírói útján beszerzett adatok szerint 1 088 081 q gabonát, 17 820 hektó bort, 709 410 q fát, 4714 q gyapjút termel és visz piacra. Ugyanakkor sok egyebet (sót, kelmét, szeszt, szenet, épületfát, követ az ox-szág­utakra szánt kavics kivételével) összesen 1 444 200 q hoz be! Az elszállítandó áruk nagy része most Siófokra, részben Dombóvárra érkezik ten­gelyen. 70. O. L. K229 420/12 872/III./95. Dániel Ernő ker. min. előterjesztése a királyhoz 1895. febr. 26. — A szerződés szerint Szél K. párizsi vállalkozó volt (lakcíme: Rue Lafite 22.), aki Budapestre érkezve a Hungária szállodában lakott (90 113/93. Matkovich leve­le a miniszterhez 1893. nov. 30.) 71. P. K. I. J. 1891. p. 84. 72. Tolnavármegye (T. V.) 1891. mára 22. 73. P. K. I. J. 1893. p. 130. 74. T. K. 1894. szept. 16. 75. „Sem kövesutunk, sem vasútunk nincsen, így ideje előtt kell igyekezni azon, hogy gabonaterményeinket még a rossz idő beállta előtt értékesítsük, ne hogy terhes szekereink az úton napokig megf énekel jenek, amikor Tabra, vagy Siófokra szál­lítják a terményt. Felső-Iregh és környéke, de Tamási, Kónyi, Szántód, Értény, sőt Pincehely (a melletti budapest—pécsi vasút ellenére) nagyobb részben Sió­fokra szállítják terményeiket. Előbbi községek helyrajzi fekvésüknél, az utóbbiak pedig a kereskedelmi, forgalmi és ezzel kapcsolatos piacz hiányában kénytelenek Siófokra gravitálni. Onnét azután Bécsbe és Fiúméba megy a portéka, mely utat az új vasút tetemesen megrövidítené... Feltéve, hogy nem Felső-Iregh, hanem Tamási kapná az állomást, a mi vidékünk forgalma ismét csak Siófoknak lenne terelve, mert Tamásinak helyrajzi fekvése annyira kedvezőtlen, hogy gabonake­reskedelmi forgalmat biztosító központ soha nem lehet, mert délről hegylánc vá­347

Next

/
Thumbnails
Contents