Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

az előírható és várható gyártási tervek és foglalkoztatás alapján várható mérleget készítsenek. Adják meg egyúttal, hogy a teljes meginduláshoz mily tőkeszükséglet merül fel és annak kielégítését miként tudják megoldani. A fenti adatokat az igen fontos országos érdek szem előtt tartása mellett erélyes közbelépéssel szorgalmazzák, és összegyűjtve legkésőbb f. év május 15-ig felül címzettek terjesszék fel hozzám."

120 A Tolna megyei Alispáni Hivatal azonnal intézkedett az 51 059/1945. Ip. M. számú rendelet végrehajtása ügyében és terveket, költségvetéseket kért az újjáépítési munkákra a vállalatoktól, továbbá kérte a készletek kiegészítéséhez szükséges költségvetéseket is.

121 A termelés megindítása, biztosítása, folyamatossága érdekében Tolna megyébe miniszteri biztost nevezett ki az iparügyi miniszter és a következőkkel értesítette a megye alispánját intézkedéséről: „Értesítem, hogy az 1660/1945. M. E. számú rendelet és annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 52 650/1945. Ip. M. számú rendeletben szabályozott miniszteri biztosi hatáskörrel Törvényhatóságához Ferenczi György urat kirendelem. Utasítom alispán urat, hogy a miniszteri biztosnak a fent felhívott rendeletben megjelölt keretekben a legteljesebb támogatást biztosítsa."

122 A miniszteri biztos első intézkedései közé tartozott a termelés megindításához szükséges szénigény, továbbá az ipari üzemek helyzetének felmérése. Előírta, hogy a szenet használó üzemek minden hó 2-ik napjáig jelentsék szénszükségletüket, tonnában, a minőség feltüntetésével. Említsék meg az igénylésükben, hogy az 1938-as év hasonló hónapjában mennyi volt a szénfogyasztásuk. A vállalatok, üzemek tulajdonosainak, vezetőinek felelősséget kellett vállalni azért, hogy a kiutalt szenet kizárólag az üzemekben használják fel. A munkáról havi jelentést kért a miniszteri biztos, amelyben tájékozódni kívánt a munkások létszámáról, a teljesített munkaórákról, a kifizetett munkabérek összegéről és a teljesítményekről.

123 A megyei vezetés a Közigazgatási Hatóság ügykörébe utalta az ipari termelés megindítását, ÜL folyamatosságának biztosítását. Tolnavármegye Hivatalos Lapja 1945. június 28-i számában jelent meg az a rendelet, amely kötelezővé tette az ipari termelés céljaira szolgáló üzemek és nyersanyagkészletük bejelentését.

124 A háborús károk felszámolásának megkezdésére, a gazdasági élet zavartalanságára való törekvés tükröződik a vármegyei főjegyző jelentéséből, amelyet 1945. július 21-én küldött a Belügyminisztériumnak: „Jelentem, hogy Tolna vármegye területén 22 közúti híd és 15 vasúti híd rongálódott meg. A közúti hidak és 12 vasúti híd helyreállítása megtörtént. A Rétszilas—Űjdombóvári vonalon 3 vasúti híd helyreállítva még nincs. Jelentem, hogy Simontornya községben 60%-os, Ozora és Felsőnyék községben 10—10%-os, Dunaföldvár községben 5%-os épületkár keletkezett."

125 A megye kisiparosainak, ipartestületeinek felszabadulás utáni hónapjairól ad képet a Tolna megyei levéltári ipartestületi iratanyagokban 1 fennmaradt iparkamarai jelentés, 1 választmányi közgyűlési jegyzőkönyv és 1 elölájrósági jelentés. A Pécsi Iparkamarának szóló jelentést a Bátaszék és Vidéke Altalános Ipartestület jegyzője: Kóbor István és elnökhelyettese Rendes András küldte 252