Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

építőiparosok részére az 1940-es évek elején az árvizek által elpusztított házak újjáépítése. Az anyagbeszerzési nehézségek, az árrögzítés, az árszabályozás és az anyagárak emelkedése kapcsán előállott kockázatok, a gyenge termés a mezőgazdaságban, a katonai bevonulások és a háborúval kapcsolatos egyéb nehézségek, a kivitel csökkenése, a kereskedelem zavarai, az ezzel kapcsolatos hitelmegvonások egyre fokozottabb nehézségek elé állította a kisiparosságot, a termelését, amely a gyáripar kedvező konjunktúrájával nem osztozott. A kormány kénytelen volt kivételes gazdasági eszközökhöz nyúlni. A készletek bejelentése, zár alá vétele, az anyagkiutalás rendszere, az anyaggazdálkodási bizottságok felállítása, az árak, haszonkulcsok megállapítása a zavartalan ellátás biztosítását célozták volna. Az iparügyi miniszter már 1939-ben rendeletet adott ki a bőrcikkek zár alá vételéről, és a bőrcikkek kiszolgáltatásának engedélyezését az Anyaggazdálkodás Bőripari Bizottságának hatáskörébe utalta. A rendelet szerint a 12 segédnél kevesebbet alkalmazó iparosok a saját ipartestületükön keresztül juthattak nyersanyaghoz.

96 Az iparügyi minisztériumban külön szakosztály foglalkozott az ipari anyagszükséglet megállapításával. Bátaszék és Vidéke Ipartestület 1940-ben a következő bőrigénylést adta le a cipész- és papucsos iparosok anyagellátásának biztosítására: 240 kg. marhafelsőbőr, 300 négyzetláb marhafelsőbőr, 360 kg. felsőbőr, 15 kg. kipsztalpbélés, 10 kg. szeges hasszél, 500 kg. szegesáru, hasszél, talpbőr, hulladék. Az igényt Alt Gyula mohácsi bőrgyára, az Első Pécsi Bőrgyár R. T., Kiss testvérek debreceni Bőrgyára, Wolfner Gyula és Tsa budapesti Bőrgyár R. T. teljesítette részben, miután a kért mennyiségből mindössze 210 kg. bőrárut kapott elosztásra az Ipartestület.

97 Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának 8594/1940. számú átirata közölte a Bátaszék és Vidéke Ipartestülettel, hogy 5 alkalommal, 3303,20 kg. bőrárut osztott ki az Ipartestülethez tartozó 79 cipésznek, 6 cipészsegédnek, 13 tutyisnak és 1 segédjének, 9 szíjgyártónak és 3 szíjgyártósegédnek.

98 A simontornyai iparosok anyagellátásának ügyeit Hopp Ödönné intézte.

99 A megye kovácsainak szénellátását a szászvári bánya biztosította.

100 Az iparügyi minisztérium 1941-ben kénytelen volt felmérni a szabók varrócérna szükségletét. A bátaszéki Ipartestülethez tartozó 36 szabó cérnaigénye 1941-ben: 140 db. férc, 180 db. fekete, 80 db. sínes, 80 db. fehér, 50 db. gombvarró cérna.

101 A simontornyai sütők a helyi, a tolnanémedi és a nagyszékelyi malmokból szerezték be a lisztet, a legjobb minőségűnek a nagyszékelyi lisztet ítélték. A bognárok Brün simontornyai fakereskedőtől és Ágoston Manó erdésztől kapták a faanyagot.

102 Jellemző a falusi iparosok anyagi helyzetére, hogy a kovácsok, lakatosok, tőke hiányában a megrendelővel vásároltatták meg a vasárut, majd átvették feldolgozásra. A Szekszárd környéki kovácsok, lakatosok Marh és Vesztergombi vaskereskedőktől, továbbá Singer gépkereskedőtől vásároltatták a vasárut és a gépalakatrészeket.

103 A bonyhádi kereskedők áruválasztékát a környékbeli kisiparosok termékei is színesítették, így Bátaapátiból székek és szerszámnyelek, Mórágyról szilvórium, Öbányáról keményítő és pipa érkezett időnként a Streicher vaskereskedésbe. A kereskedő a puska- és lőszer árusítása kiegészítőjeként vadásztöltény-fojtásokat is készíttetett kisiparosokkal.

104 247