Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

A bonyhádi Ipartestülethez tartozó községek mindegyikében volt ács, asztalos, a községek többségében bognár, kevesebb volt a kádár és a kocsifényező.

66 Hasonló a fa- és csontiparban is a kisiparosok száma a megye többi ipartestületében is. Ekkor még ritka iparnak tekinthető a fa esztergályos, Tevelen 6, Nagyszékelyben 1 folytatta iparát. Jelentős számnak tekinthető az 5 kádár Szekszárdon, a 10 tolnai kádár, ez utóbbi azonban 1947-re l-re csökkent. Székkészítő Simontornyán és Tolnanémediben tartott fenn ipart.

67 5. Bőr-, sörteés szőrmeipar, (tollipar) községek száma iparosok száma bőrdíszműves 1 1 cipész, csizmadia 99 716 cipőfelsőrész-készítő 7 17 kefekötő 6 10 nyerges, szíjgyártó 48 80 papucsos 1 1 tímár 1 1 Ebben az iparágban a legtöbb kisiparos a cipész és csizmadia, jelentős számú a nyerges és szíjgyártó, elenyésző számú a tímár, a bőrdíszműves, aligalig található a piacokat járó papucsos, kefekötő. 6. Szövő- és fonóipar gyapjúfonoda gyapjúkartoló gyapjúkikészítő gyapjútisztító harisnyakötő kapcakötő kötő és szövő szövő és kendőhorgoló takács A szövő- és fonóipari szakmai főcsoportban kevés a kisiparos, szinte megszűnő iparágnak tekinthető a gyapjúkartoló, harisnyakötő, kendőhurkoló, a gyapjútisztító. A gyári üzemek vették át e mesterségeket, amelyek gépi eszközeivel nem tud lépést tartani a kisipar. 1929—1930-ban még magas a takácsok száma, bár ezek száma is rohamosan csökkent, az 1940-es évek végére ezt az iparágat is átveszi a nagyipar. A „kapcakötő" kisipari elnevezés ma már kissé pejoratívnek tűnik és nem használatos. községek száma iparosok száma 2 4 4 4 1 1 1 1 4 6 2 10 3 16 2 3 53 136 238