Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

A folyamatos ülésező országgyűlés munkájának az eredményeképpen azután 1867. február 12-én Majláth kancellárt hivatalától felmentette és öt nap múlva február 17-én Andrássy Gyula elnökletével kinevezte a miásodiik felelős magyar kormányt. — A miniszterelnök 14/1867. sz. körlevelével sietett közölni a megyékkel, hogy „a vezetés alatt álló magyar minisztérium az ország politikai kormányzatát átvette és valószínűleg március 10-éig a közigazgatás minden ágát tettleg is kezeibe venni reméli." Kérte a hatóságokat, hogy addig is maradjanak meg hivatalaikban és végezzék tovább hivatalos teendőiket. A második felelős magyar minisztérium legfőbb feladatának tekintette a megyei önkormányzati jognak a központi államigazgatással való összhangba hozását. Ezért 1867. április 10-én kelt tájékoztató leiratában közölte a megyékkel, hogy „a kormány az autonómiák jogait tiszteletben kívánja tartani, a törvényhatóságoktól viszont elvárja, hogy azok a nemzet összességét képviselő kormány tekintélyét döntéseikkel növelni fogják." Közölte a rendelet, hogy mindazokat a jogokat, amelyeket az 1848. XVI. t. c. a megyei állandó bizottmányra ruházott, az 1861. évben alakított bizottmánynak még életben levő tagjai gyakorolhatják. Az így működő bizottmánynak mindenekelőtt kellő képzettséggel bíró, alkalmas tisztviselőket kell választania, akik azonban csak a végleges törvényes intézkedésig maradhatnak meg hivatalukban. A megyei törvényszékeknek az állandó törvénykezési eszméknek megfelelően folyamatosan kell működniük. A tájékoztató rendeletnek Tolna megye igyekezett mielőbb eleget tenni. E végből a főispán 1867. április 29-én tartandó tisztújító közgyűlésre az 1861-es állandó bizottmány minden egyes életben levő tagját összehívta. A közgyűlés egyhangú felkiáltással Vizsolyi Gusztávot választotta a megye első alispánjává. A többi megyei tisztviselő választása is a legnagyobbrészt egyhangú, esetenként többségi felkiáltással történt meg.

199 1867. május 29-én a képviselőház elfogadta, illetve megalkotta a kiegyezési törvényt és ezzel elhárult minden akadály és ellentét a nemzet és uralkodója között és a gyászos abszolutizmus korából az ország áttérhetett a dualizmus hosszú évtizedekig tartó korszakára.

200 217