Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

Az 1857. évi tagosításnál a kártalanítást, illetve a térítés összegét illetőleg a Mária Terézia-féle úrbérrendezésben megállapított telki állományt kellett mérvadónak tekinteni.

158 Tolna megyét tekintve, hogy a területén sok volt a nagybirtok (:a legnagyobb hg. Eszterházy Pálé:) azok közé a megyék közé osztották be, amelyekben a legmagasabb térítési összeget állapítottak meg és fizettek ki. Ez az összeg a földek minőségét figyelembe véve, egy egész jobbágytelek után 1—2—3. fokozatú I. osztályú föld alapján 600—650—700 pengő forintot jelentett. Zsellérek után egységesen 50 pengőforint járt térítésként.

159 A jobbágyok faizási joga és legelőhasználata a pátens kibocsátásával megszűnt. Helyette a haszonvételnek megfelelő területi erdőt, illetve legelőt kellett a földesúr erdőjéből és legelőiből kihasítani. Az erdőt illetőleg egy egész telekre 2 holdnál (1200 négyszögöl) kisebb, de 8 holdnál nagyobb erdőrészt nem lehetett kiszabni, és nyolc házas zsellérnek járt egy egész teleknek megfelelő erdőjuttatás. Megszűntette a nyílt parancs végül az úrbéri szőlőket is, valamint azok aljait terhelő szolgáltatásokat.

160 Élelmiszer-árszabályozás A megyéknek a helytartósághoz bizonyos időközökben piaci árjegyzékeket kellett feltérjeszteniök, amelyekben a havi hús- és kenyérárszabályokat jelentették. így Tolna megye 1852. május 2-án Szekszárdon Forster Károly megyefőnök elnöklete, Auerhammer Alajos adóvevő, Angyal János, szekszárdi közigazgatási főbíró, Riegler Adolf számtiszt és Főglein Mihály jegyzőkönyvvezető részvételével tartott tanácskozimányi gyűlés a június 1-ítől érvényes marhahús, liszt — kenyér — és péksütemények árának a szabályozása tárgyalása során a szóban forgó élelmezési cikkek árát a következőkép állapította meg: a) a fogyasztási adó alá eső mezővárosokban és helységekben, továbbá katonaállományú helyeken a marhahús fontja váltóban 20 krajcár a birkahús fontja váltában 14 krajcár b) a fentiek alól mentes községekben a marhahús fontja váltóban 19 krajcár a birkahús fontja váltóban 14 krajcár máj, láb, pacal feláron és nem nyomatékképpen adandó, — egyéb iránt nyomatékot 1—3 font húsig 2 latot, 3 fonton felül 3 latot szabad volt adni. 1. A liszt elsőrendű lisztláng mázsája 21 frt-ban 2. a másodrendű lisztláng mázsáját 18 frt-ban 3. a fehér kenyérliszt mázsáját 11 frt 30 kr. 4. a zsemleliszt mázsáját 14 frt-ban 5. a fekete kenyérliszt mázsáját 7 frt 45 kr. 206