Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás • 5

BEVEZETŐ Az összeírás 1692-ben akkor készült amikor I. Lipót (Habsburg 1640—1705) 1657-től magyar és cseh király, 1658-tól német római császár. 1683-ban megkezdődött a török kiűzése, Magyarország felszabadítása is. A török által megszállt területet az udvar jogilag sajátjának tekintette — újszerezménynek. 1684-ben már úgy rendelkezett, hogy Komáromtól—Belgrádig lévő területet (azt értette újszerezménynek) külön kell igazgatni. A pénzügyi igazgatás szervezete a kamara volt. A magyar kamara formálisan független, az udvari kamara mellett működött. Sajátos adminisztrációs hivatali apparátust hoztak létre. Dunántúl déli részén Pécs központtal működött a kerületi kamarai adminisztráció, ahová 1693-ig Tolna megye is tartozott, amelyet a budai kamara, azt pedig az udvari kamara igazgatta. Nagy György László kamarai adminisztrátor volt, aki Tolna megye kamarai ügyeit is intézte. Az Eszterházy iratokon (Repos. 35) neve szerepel. A kamarai igazgatás a gazdátlanná vált területek kiosztásában jelentős. A Kelcz-féle összeírás is azért készült, mert 1691-ben Eszterházy Pál 50 000 Ft-ért megvásárolta ezt a területet. Kelcz Mihály a bonyolult hivatali szervezetnek csupán végrehajtója. Az Eszterházy család hercegi ágának levéltárában a Kelcz családra nem találtam adatot. A Repos. 35-ben neve többször nem fordult elő. Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában „MOL és" KSH kiadványban Vas megyéből találtam adatot a családra vonatkozóan. A földesurak mutatójában látható, hogy világi magánbirtokosok Németszentmihályon. A helynévmutató szerint ma Grosspetersdorf (Ausztria). Térkép szerint Szombathelytől Ny-ra község volt, ahol örökös jobbágyok laktak. A községi sorok szerint a földesurak közt Németszentmihályon nincs feltüntetve a család. A földesúri sorok mutatójában az áll (328. o.) 109. Kelcz család — telkes jobbágyak száma 6, összes úrbéres 6, telekátlag 0,38 százalék, teljes úrbéres földterület 63 hold.* — Vas megyére jellemző, hogy sok a kisnemesi birtok. [Az összes világi magánbirtokos 271, ebből 176 birtokos 100 hold alatti, -az összes telki földnek 4,5 százalékát birtokolják.]* tehát kisbirtokos nemesek. Kelcz Mihály összeírása a dombóvári Eszterházy-birtok első részletes leírása. Az első kérdés, amely felmerül, hogy mi adja az összeírás forrásértékét? Tartalmi szempontból olyan kort tükröz, amelyben az összeíró tetten éri azt az állapotot, amit a török hódoltság hagyott. Jól mutatja az irat a XVII. század végi népességi és gazdasági viszonyokat a megye jelenlegi déli területén. Dombóvár és környékének bemutatásával egyúttal olyan általános történelmi képhez jutunk, amely jellemző volt a török hódoltságra, pl.: a települések pusztulása, a munkaerőhiány, az úrbéri kötelezettségek fizetési formái. Eltérő történelmi körülményekkel is találkozunk, pl: a nem tipikus örökös jobbágysággal, a rácok szerepével. Az irat urbárium, tehát tartalmazza a jobbágynépességre vonatkozó legfontosabb adatokat; a lakosság számát, az állatállomány jellegét, a terményeket, a kettős adózást, a fizetett jobbágyszolgáltatás mértékét, és formáját. Ezért is fontos dokumentum, s alkalmas arra, hogy e környék parasztságának sorsát valóságosan feltárjuk. Kelcz Mihály herceg Eszterházy Pál Magyarország nádora számára írta össze Dombóvár és környékének „javait". Eszterházy Pál korának tipikus alakja, új tulajdonos, aki a Dombai család birtokait szerezte meg. Az öszszeírás szövegéből kiderül, hogy Galántából való Fralknó örökös grófja. Tudni akarja milyen a „szerzett" birtok. Ezért a „felmérés" gazdasági érdekből nagyon 18