Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

Egyes községek ezenkívül még a lelkészek, a pusztánlakák, a csőszök, vincellérek, molnárok és az uradalmi vadászok részére is kérelmezték fegyver tartásának az engedélyezését. A kir. biztos az állásukban meghagyott, illetve általa újonnan kinevezett megyei közigazgatási, bíröi, pénzügyi tisztviselők, továbbá a megyei hajdúk fegyvereit meghagyta és engedélyezte, sőt még a Kossuth4>ankók beszolgáltatása alól is felmentette őket.

33 Megemlítendőnek látszik még, hogy a Bátaszéki Lövészegylet (purgerek), melynek tagjai nagyobbrészt németajkú polgárok voltak, 36 puskát és két kardot, melyet már beszolgáltattak, visszaadni kérte, mivel a 100 éves egyesület tagjai ezeket a fegyvereket csupán csak a Délről betörő bandákkal szembeni önvédelmükre használták.

34 Legfontosabbnak vélte a kir. biztos, hogy az eszéki várból hazatért honvédektől, minden fegyvert, katonai felszerelést, még a patrontáskákat, borjút és csákókat is azonnal szedjék össze a községekben és azokat a megyei várkapitányhoz Szekszárdra szállítsák be.

35 Intézkedései eredményekép jelentette Dőry Gábor a kerületi katonai parancsnokságnak, hogy 541 puskát, 138 pisztolyt és 226 kardot már február 25-én Széwald várkapitány biztonságos fedezettel Eszékre elszállította.

36 Birtokelkobzások Eötvös József a kincstári ügyek jogi igazgatója közölte a megye vezetőségével, hogy 1849. február 21-ével Fridrich György, hites ügyvédet Tolna vármegye királyi fiscusi képviselőjévé nevezte ki. Nevezett előtte az előírt, kötelező esküt, amellyel fogadta, hogy semmiféle titkos társulattal, vagy szövetséggel nincs összeköttetése, azokhoz magát a jövőben nem is fogja beajánlani, már letette. A kinevezés megtörténtével kezdetét vette a volt országgyűlési képviselők akik 1848. október 8-^a után az országgyűléseken részt vettek, valamint más magas rangú és magukat a debreceni kormány mellett exponált egyének, minden ingó és ingatlan vagyonának, készpénzének a záralávétele.

37 Fridrich az eljárásokat azonnal megindította, és elsősorban a nevezetesebb politikusok vagyonát vette zár alá. így péMául március 1-én kérte a királyi biztost, hogy Bezerédj István Hidja-pusztai javainak a számbavételére, annak a kezelésére és a cselédség alkalmazására, továbbá bizonyos értéktárgyak becsléséhez műértők alkalmazására adjon megfelelő utasítást.

38 Majd március 17-én miután a pártütés vétkével vádolt gróf Batthány Lajosnak Tolna vármegyében levő Horhi-pusztai birtokát már zár alá vette, az 1715. évi törvény alapján kérte a királyi biztost, hogy mielőbb alkalmas zárgondnokot rendeljen ki. A kir. biztos Eperjessy István, megyei táblabírót a birtok zárgondnokául, a bíróság által meghatározandó díjazás mellett rendelte ki és erről a zárgondnokot, a megye első alispánját a Fridridh kincstári ügyészt egyidejűleg értesítette.

39 A kir. biztos közölte, hogy Bezerédj és Batthány Lajos birtokán kívül Fridrich vegye zár alá még Bereczk Vince, Bartal György, Dőry Frigyes, Perczel Mór, Berezel Miklós, Radnits Pál és Simon Rudolf volt országgyűlési képviselők minden ingó és ingatlan vagyonát, tekintve, hogy ezek a képviselők egészen a feloszlásáig tagjai voltak a magyar országgyűlésnek.

40 176