Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

80. Moravcsik: passim. 81. Vakálopoulos 267.1. 82. Szentkláray Jenő: A dunai hajóhadak története. Budapest, 1886. 64.1. 83. Kalinderisz 340. 1. 84. Foki Farkas tolnai lakos vallomása: „...jól tudja, hogy azon görögnek harczi határban találtatott temetéséért harcziak fizettek a töröknek hatszáz forintokat." Tm L A. c. 13/B. 85. TmL Közgy. ir. 4:181/1736. 86. Martinianosz passim. 87. Pester Lloyd 17. 1. — „Die Griechen kamen aus verschiedenen Teilen des Mutterlandes, in erster Reihe aus Mazedonien (aus den Stadten Kozany, Siatista usw.) ins ungarische Landes gebiet." Füves 1964.: 303.1. 88. „Nur ein kleiner Teil des griechischen Kaufleute hielt sich standig in Ungarn auf, die Mehrheit von ihnen war auf Reisen un förderte verschiedene Waren mit Schiffen oder Karavánén. Füves 1964.: 303.1. — Tm L A. c. III. 7. 89. Tm L Ö/289. „Graecus: Martinus Doni hoc anno venit praeter fornicem nihil aliud haberet hinc ex quaestu opponuntur 30 fi." 90. Conscriptio in processu Földvariensi repertorum. 1754. okt. 28. OL HT Mise. Fasc. 2. No. 8:14. rsz. 452. f. 91. Hornyik 391.1. 92. Petri 40. 1. 93. Takáts 1905.: 236. skk. 94. Tm L Közgy. ir. 4:181/1736. 95. MZSO VII. Budapest, 1963. 31. 1. 96. Tm L Ö/275. 13. 1. 97. „A zsidóság vándorútján sokfelé járt, az otthontadő népek szelleméből sok mindent magára vett, mint ruhájára a bejárt föld porát. Emiatt olyan bonyolult a zsidó néprajz." Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet I. Budapest, 1977. 431. 1. 98. Grünvald—Scheiber 14—15. 1. 99. MZSO XVII. Budapest, 1977. 192. 1. 100. Tm L Kammerer 6 (Baróti: A bánsági legrégibb németek településtörténete. Wienerisches Diarium. 71—72.

1.) 101. Tm L A. c. iii. 1/1. 102. Tm L A. c. iii. 46. 103. Tm L Ö/277. 104. Bél 345. skk. 105. Moldoványi 44.1. — Egyed 54.1. 106. Bárth 1980.: 48. skk. 107. Wellmann 36. 1. 108. OL C. 19. 1725. okt. 5. „Innata populi libertatém affectuantis instabilitás." Ismerteti: Ember 1977.: 77. 1. 109. Ember 1977.: 74.1. 110. Ozorai uradalom 305. 1. 111. Dávid 190. 1. 112. Tm L Processus civilis 418. 113. Wellmann 25. 1. 114. Weidlein 1967.: 73. 1. 115. Bárth 1974.: 305. skk. 116. Tm L 0/268. és Ö/277. 117. Tm L Ö/268. 118. Dávid 175. 1. 119. Acsády 364. 1. 120. Ember 1977.: 22. 1. 121. Ö/277. 122. Tm L A. c. 167. 123. Levéltári Szemle. 1973. 2. sz. 341. 1. — Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc diplomatája a Nagy Péter cárhoz indított követség vezetője a Kárpátokon túli területein a nyugati példákkal analóg esetet figyelt meg. Egy Kausany nevű tatár városban 1709. nov. 21-én a következőket jegyezte a Diáriumába: „Úgy tapasztalai hogy azon város(t) is nem a tatárok, hanem a keresztények és kiváltkép(p)

en örmény kereskedők és zsidók ottvaló lakásukkal tették városnak". Utazások a r

égi Eurő116 *~~ s ,