Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

hogy Paíkson a (kétes elemek fosztogatnak, válogatás nélkül ralboiják a halottak bútorait, sőt a frissen hantolt sírokat is fölbontják.

49 A hullarablók ellen csak a kivételezett kevesek tudnak hatásosan védekezni. Szárazné Daróczy Katalin holttestét a család a pálosok pesti rendházába viteti. Maguk a pálosok is csak kolostoraikban érezhették biztonságban magukat. Ami pedig birtokaikat illeti: jóidéig csak birtoklevelük betűje szerint volt az övék, mert a császári prefektusok bitorolták azokat. Habs Gábor és Duellesperg pl. a pálosrend Harc környéki jószágait ragadta el és használta jogtalanul 1718-ig.

50 A vármegye tisztikara nem nézi tétlenül a bűncselekményeket. „Az tolvajoknak kigyomlálására", az új telepesek ittmaradásának biztosítása végett minden kétes alakot a vármegye simontornyai börtönébe vitet. Még az útlevéllel rendelkező, de gyanús személyeket is vallatóra kell fogni (csigára húzni, csontjait kissé megropogtatni), s ha netán pestises helyről jöttek, fegyverrel kell távozásra kényszeríteni. Aki pedig a latrokat támogatja, az közönséges gonosztevő módjára bűnhődjék a tömlöcben.

51 A főszolgabírói felhatalmazással élve a vármegye hajdúi és a földesurak fegyveresei Cikón és Mórágyon véghez is vitték a rabolt jószágok elkobzását, sőt a túlkapásoktól sem riadtak vissza. 1715-ben egy fegyveres csoport elindult Cikóra, hogy az ottlakó rác haramiákat elfogja és holmijukat elkobozza.- „Dologh tevő napok" jártak, arattak Simontornyán, ezért a parasztlegények csak olyan feltétellel vállalták a kalandos utat, ha osztozkodhatnak a holmikon. Kovács János, az akció egyik résztvevője szerint a cikói rácok zsidókat fosztottak ki, s olyan erős bandába szerveződtek, hogy „Negyven Paraszt Ember sem verte volna föl a megírt Haramiákat;" A simontornyai fegyveres alakulat 20 rajnai forint, néhány selyemnadrág, ezüstgombos dolmány, nyestkalpag, mente, öv, pisztoly és puska elkobzását ismerte be. A zsákmányt felosztották maguk között. A kárvallott zsidó kereskedők kártalanítása viszont elmaradt.

52 Mórágy földesura (Kun Ferenc) 1713-ban garázdasággal vádolta meg a községben élő 14 rác családot. A fegyveresek letartóztatták a falu férfiait és bebörtönözték őket, majd Kún emberei elkoboztak minden fellelhető gabonát, élelmet, takarmányt, állatot, edényt, ládaszám a ruhákat, ékszereket és mezőgazdasági felszerelésket. Az egzekució hangulatára jellemző, hogy Radosza Niodragovity 6 éves gyermekét a fegyveresek bedobták a tűzbe, aki oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy rövidesen belehalt sérüléseibe.

53 A vármegyei szabályrendeletek tiltották a fegyverviselést, ám minden faluban akadtak szépszámmal fegyvertulajdonosok. Iván Grassics apari rác 1719ben azzal magyarázza fegyvertartását, hogy korábbi lakóhelyén, Horvátországban minden évben katonáskodott egy ideig, egy Fléger nevű osztrák tiszt volt a parancsnoka. Megszokta a fegyvert, nem tud nélküle meglenni.

54 Kalmár Zsuzsa Iregen felbujtja Takács Györgyöt, hogy hordja el mostohaapja gabonatermését, de az apa a dulakodás közben puskájával halálosan megsebesíti fiát.

55 Az általánosan elterjedt fegyverhasználatra említhetjük a faddi legények és a koldusnő esetét is. A faddi határban a rácok méhesén ráakadnak egy fiatal koldusnőre és fegyverükkel kényszerítik arra, hogy vallja be: csecsemőjét hová temette.

56 A tolnai sertéstolvajok 1719 nyarán vaddisznó vadászatra indulnak, de az erdőben makkoltatott házisertések közül lövik ki zsákmányukat.

57 Az andocsi vásárba menet Kánya határában Salamon Hirschl zsidó kereskedősegédet — véletlenül? — agyonlőtte egy görög kereskedő.

58 100