Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

59. Velics—Kammerer idézett műve. 1. 349—352. 60. Káldi-Nagy Gyula: Harácsszedők és ráják. 104—105. 61. Papp István: A tamási járás története. 62. Tolna megyei Levéltár. Kammerer hagyaték. Kismartoni levéltár. I. 35. 19. 63. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé. Series I. Tomus 5. 121. 64. Takáts—Eckhardt—Szekfü: Budai basák magyar nyelvű levelezése. 65. Dr. Mérey Klára: Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. Dunántúli Értekezések. 1966. 66.Székely Benjámin: Ireg története. 67. Velics—Kammerer idézett műve. I. LIV. 68. Tolna megyei Levéltár. Kammerer hagyaték. Adatfeltáró cédulák. V. doboz. 69. Velics—Kammerer idézett műve. II. 470. 70. Velics—Kammerer idézett műve. I. 392—393. 71. Szabó György Piusz: Ferencrendiek a magyar történelemben. 152. 72. Papp István idézett műve. 73. Weidlein János idézett műve. 74. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526— 1566). Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. 15. 75. Szekfü: Magyar történet. III. 433. 76. Kiss István: Simontornya krónikája. 82—83. 77. Bálint Gábor: A török hódoltságról. Századok. 1870. 78. Velics—Kammerer idézett műve. I. 331. 79. Thuri József: Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz. Századok. 1892. 80. Szekfü: Magyar történet. III. 423—426. 81. Tolna megyei Levéltár. Kammerer hagyaték. Vegyes iratok. Kovács János, illetve Choron, ezer évhez, I. részben. 82. Merényi Lajos: A hódoltság adózása történetéhez. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1903. — Országos Levéltár. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Török ügyekre vonatkozó nádori levelezések. 1606—1629. 26/a kötet. Repositorium 71. 83.Bojt Lajos: a fejérvári őrkanonokság birtokának története. Budapest. 1935. 15. 34. 1690-ben 24—25 tallérral adózik. 84. Országos Levéltár. Urbária et Conscriptiones. Fasciculus 99. E Henye alatt a Baranya megyei történetírók az ottani Henyét értik, azonban 1696-ban II. Rákóczi Ferenc Dombóvárral együtt a Tamási melletti Henyét örökli, a Lórántfy családtól való leszármazás révén. Tolna megyei Levéltár. Hédervári levéltár. Kammerer hagyaték. — 1704-ben Dallos András „Simontornya Végházának kapitánya" kérvényt ír a fejedelemhez, melyben kéri, hogy a Henyéhez tartozó adorjáni szőlőhegyen elhagyott szőlőt ajándékozhasson egyik tamási gazdának. Országos Levéltár. Eszterházy levéltár. P. 108. Rep. 35. N. 317. — Egerváry Ferenc Baranya megyei helységek közt sorolja föl Görcsményt s a Somogy megyei Kiskerekit is. 85. Thury Etele: A dunántúli református egyházkerület története. Pápa. 1908. 169—170. 86. Országos Levéltár. Eszterházy levéltár. P. 108. Rep. 35. V. 578. 87. Szandzsákbeli hadbavonuló ziámet és tímárbirtokosok parancsnoka. 88.Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában. Budapest. 1885. 290. 89. Kelet-Tolnában körülbelül 1570-ig nagyvonalú gazdálkodás folyt, főleg bortermelés. Tolnának ekkor még 6000 lakosa van, ami ebben az időben elég nagy népesség. Az elmenekült magyar földesurak szőlőit megvásárolták a törököktől. Sok bort termeltek különböző Tolna megyei helységek szőlőhegyein. A második megélhetési forrás a gabonatermelés volt, amely majdnem kizárólag csak a búzára korlátozódott. Tolnán szépszámú iparosság van ezidőben. 15—20 „deákot", iskolavégzett embert jegyeznek be a defterekbe. Kereskedő-osztálya is jelentős, a tőzsérek tartották kezükben a borkereskedelmet s a marhakereskedést is. A tolnai, paksi, dunaföldvári „sokadalmák", vásárok igen népesek voltak. Tolnán a katolikus latin iskola mellett Szigeti Imre 1549 tavaszán protestáns iskolát nyit, „mely rövid idő alatt országos hírű intézet lett. Az ő közvetlen utóda lett azután a magyar irodalom több ágában egyaránt kiválóan működő s országosan ismert Sztárai Mihály". 1552 után, Szegedi Kiss István Tolnára kerültével váltott át a lutheri irány helvét irányúvá s 1558-ra az eddig katolikus és lutheránus Tolna túlnyomórészt reformátussá lett. 1550. után már annyi tanulója van a tolnai protestáns iskolának, „hogy alig férnek el két teremben", írja az iskola rektora, Thuri Farkas Pál. 1613-ban írják, hogy Dombrói Péter rektor 22 évig tanított Tol7* 99