Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

Jegyzetek l.Velics Antal—Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. I—

II. 1886—1890. I. 331—333. 2. „Draganu, Nicolas: Romanii in vescurile IX—

XIV. pe baza tepominici si a onomasticci. Bucuresti. 1933. (Az oláhok története a IX—

XIV. században a hely és személynevek alapján.) Ismerteti és bírálja Tamás-Treml Lajos: Századok. 1934. 214—221. Az idézett levelek megtalálhatók: Takács Sándor—Eckhardt Ferenc— Szekfű Gyula: A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553—1589. Budapest. 1915. 209—210. 3. Tamás-Treml Lajos említett cikkére hivatkozom. Lásd még: Török Pál bírálata. Századok. 1923. 361—363. 4. Tassi Gáspár levele 1629-ben. — Szálai László—Salamon Ferenc: Galántai Eszterházy Miklós Magyarország nádora. Budapest. 1863—1870. III. 488. 5. A bosnyák katolikusok helyzetéről Szabó György Piusz ír „Ferencrendiek a magyar történelemben" című könyvében. Budapest. 1921. 148. 6.1573/74-ben az egyik Somogy Seben néven, Somogy és Ság után, 13 adózóval, Somogy pedig tizenkettővel; 1580-ban Somogy helynévvel, összevonva, 25 adózóval. Velics—Kammerer idézett műve. II. 447. I. 328. 7. Dádnak írják. Szántó és Koppány vidékén feküdt. 8. Regöly. Rekénynek írják. 9.1580-ban Bádnak, 1574-ben Pádnak írják. 10. Akkor még Csernőd, Szakállyal szemben, 1580-ban Csemed. 1574-ben Csernőd, 1563-ban Cserend. Herendnek is írják, először 1575-ben, majd a rác helyeket felsoroló 1581. évi defterben. 11. Bogátnak írják, de ugyanezt 1575-ben Pogánnak. 12. Ezt is Ságnak írják, mint nemegyszer majd, azonban a Regöly és Szakály közti Szakot kell alatta értenünk. Hogy Regöly és Szakály közt feküdt, bizonyítja a következő adat, mely dr. Vicze-Máthé István: „A dombóvári és ozorai uradalmak falvainak újranépesítése a török után" című tanulmányából való. Kézirat. Rác tanúk kihallgatási jegyzőkönyve 1731-ből: „Regei felé közöl menvén Regei és Szakái között az Űtb(an) a minémő réghi föld Ház helek és Lakás látszatik, azon Pusztát valóságossan Zák névre neveztetnyi vallyák." Helyén Torma István régész középkori helységet talált. 13. Az oklevelekben néha Kétszernek írják. Taha és Dalmand körül feküdt. 14. Később Tádként szerepel a magyar összeírásokban. Regölytől északnyugatra, a kistádi erdészház környékén feküdt. Itt Talpnak írják. 15. A török adóösszeírók Biródot hol Peronának, hol Berónának írják. Az 1574. évi név szerinti defterben Bák, vagyis Nak és Pogány közt találjuk. Három hasonló családnév (két Hegedűs és egy Varga) szerepel egy 1498-as biródi összeírásban. Országos Levéltár. Dl. 106695. 16. Csánki Dezső szerint Dombóvártól északnyugatra feküdt. — Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Budapest. 1897. III. 430. 17. Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. Budapest. 1970. 98—90. 18. Székely Benjámin: Ireg története. Kézirat. Ráday Levéltár. — Székely Ferenc: Adatok a Tolna megyei reformátusok történetéhez. Egyházi és Iskolai Lap. 1896. 509. — A kézirat lezárása után került elő a palotaiak 1586-os urbáriuma. Itt Műtőn 3 adózó szerepel az 1574-ben beírtak közül. 19. Papp István: A tamási járás története. Kézirat. Tolna megyei Levéltár. 20. Az 1563-as, 1573/74-es és 1580-as defterek adatait lásd: Velics—Kammerer: Magyarországi török kincstári defterek. I. 175—176., II. 463—475., 494—495., I. 327—328. 21. Ebben az időben még 50 akcse egy gurus, és másfél gurus egy magyar arannyal, vagyis (Kammerer Ernő szerint) 2 forint és 15 dénárral egyenlő értékű. 7 Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. 97