Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

Possessio Tengőd. Ezen Helységhnek az Marhájokat egiszlen az Rácság el hajtotta. Falujuk ugyan meg maradott a Tűztül Magukkal együtt. (19 családfő.) Erneszt András, ü Herczegséghe Députatus Comissoriusa Dóczy Péter Csobánczi és Keszthelyi Tiszttartó

238 Mint látjuk, a rácság a császári katonaság nyomában megtámadja a magyar helységeket, a lakosság egy részét levágja, elhajtja marháit, gyújtogat. Egyes gazdálkodó magyar és rác falukat pedig Hajnolt János, a kapzsi tiszttartó raboltat ki hajdúival, fölprédáltatva a helységet. Ebben az évben a csernédi rácok is eltávoznak. Utánuk egy „majdnem elpusztult templom" maradt, egy gazdátlan malom „s egy kerek, meredek dombon kőfal, talán éppen a megye székházának fala". „Puszta kemencék látszottak ott, s az földházak helyei még mélyebbek voltának." Szemben a szakáli templom nagy kőtornya, de a templomépület „födél nélkül". Az elhagyott szőlőkből a pincehelyiek hordják kocsiszámra a körtét, maguk vallják későbbi tanúvallomásaikban.

239 84