Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5
fa hí S-l o 43 •-3 • aj 43 H •tJ a a) > :G :0 -cd u a 44 £* ^ :0 44 ^ o> 44 "<U 00 t-s >d : ° ,* 43 •v ín 00 t-s 'M W > dt/3 dM Simontornyai Buikó 1 — — — — — — — — — — Kanacsay Marko — — — — — — — — — — — Bajay Jovan 1 — — — — — — 1 — — — Tádi Miska i___________ Zantai Stanko _____ i i___ 2 — 15 2 13 — 19 15 5 6 I9V222V2 3 Tamási 34 rác családfő. (Adójuk nincs feltüntetve.) Fiú: 15 Ló: 2 Ökör: 13 Tehén: 19 Borjú: 15 Méhcsalád: 5 Vetés: 21 és fél köböl Szőlő 22 és fél kapás Kecske: 3 Sertés: 6 197 Feltűnő, hogy Pincehelyen csak 20 családfő szerepel, viszont Szekfű Gyula 1695-ben ugyanitt 101 gazdát említ. Az 1702-es összeírást vette alapul, hol 101 családfőt írnak. Döbröközön viszont egy év múlva 31 rác katonát tüntetnek fel, tehát ott többen voltak, mint amennyit felsorolnak az összeírásban. Simontornya. 1696. „Nevezett község a császári harmincadhivatalon kívül 201 lakóházból és viskóból áll, melyek sárból és fából vannak összeverve. Lakosai, melyek 500 főre tehetők (?), mindenféle adótól, harmincad- és tizedbeszolgáltatástól fel vannak mentve. A vám jövedelme átlagból évi 206 forint, 25 dénár. Egy kétkerekű császári malom teljesen fából építve: becsértéke 40 forint; évi vám jövedelem búza- és kölesőrlésből 285 forint, 75 dénár. A szántóföld 160 holdra tehető, melynek termése per 4 forint; Szőlőhegy telepítés alatt áll, kiterjedése 1200 napszámnyi, azaz 60 negyed (!). A szőlőhegy kétharmadrésze jelenleg pusztán áll, ez 1400 napszámnak (!), azaz 120 negyednek (!) felel meg." Kiss István itt rosszul fordít, vagy rosszul számol, ugyanis 1200 kapás nem lehet 60 negyedhold, 60 X 300 négyszögöl. S az 1200-nak kétharmada nem 1400. Egyedül az utóbbi volt igaz, vagyis hogy körülbelül 700 kapás szőlő — s kétharmadrésze, 1400 kapás pusztán állt. „Horváth Péter volt kapitánynak özvegye bír azon határban 200 hold szántóföldet és három szigetet, melyek közül kettő rét, egy meg gyümölcsös, 5* 67
