Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

Amint látjuk, itt csak Somolyt és Közép Majsát írják elhagyott helynek, viszont egy másik korabeli összeírásban már több helységet pusztának írnak. Érdekes, hogy a Regöly és Szakály közti Száknak 12 forint adót vonnak le, holott eddig 3 forintot fizetett. Ide menekült, költözött volna Somoly lakossága? Azonban, mint majd látjuk, négy év múlva Szakot is dezertának, elhagyott, puszta helynek jelzik. Csernéden egyetlen család maradt, a többi 1685-ben és a következő évben a „Pestis és egyéb Sanyarusága miatt az üdőnek, onnan elköltözvén..." „a Dráván túl vették lakásukat a pestis és egyéb háború miatt." De már 1687ben újra benépesül Csernéd. „Vuk Mali, több számos Ráczokkal, akkori földesúr engedelmével megh Szállította Csernyédet." Sztojánovics Bojo „édes attyja a Török Háború után Regölbe vévén lakását". Sőles Radojka a „Török háborúban Döbrökezen lakván."

178 Ha kevesen is,de maradtak a környéken a régi rác lakosok közül, az erdőben bujkáltak, aztán visszatértek otthonukba, de többnyire letelepedtek egy-egy népesedni kezdő nagyobb helységben. Később az összeírásokban körülbelül 50 rác adózó neve 1686-ig elpusztult rác falvak nevével jelentkezik. Az apori-pálfai rácokat talán egy kóborló simontornyai katona-csapat űzi el helyéről s most a Sárvíz és a dombok között nyomorúságos kunyhókban laknak. Talán ugyanazok a kóborló, rabló császári katonák üldözték el őket, akik a kisszékelyi magyarokat régi falujukból. Az eddig említett helységeken kívül Pincehelyen, Miszlán, Udvariban, Bándon, Dádon, Sárszentlőrincen, Pálfán, Pélben, Duzson, Lengyelen, Bikádon is rácok laktak, egyes helyeken a dűlők neve jelzi ittlakásukat. A magyarok közül, úgy látszik, csak Kisszékelyben, Tengődön, Ősiben, Kányán, Lengyelen, Kisvejkén maradtak, a mucsiak, bár hamar visszatérnek, 1683 előtt elköltöztek a helységből, szőlőiket azóta nem művelik. A nagyszékelyiekről nem tudunk biztosat, 1690ben Csákány Ferenc ugyan célozgat ittlakásukra, másutt viszont azt írja, nem említik, hogy itt laktak volna — s a helység neve 1571 után hiányzik a defterekből. Másutt az elhagyott helyek nagy részénél még látszik a földművelés és a szőlőkultúra nyoma, többnyire 1683 óta nem művelik a szőlőket. Pincehelyen 700 kapás (700x150 négyszögöl) áll elhagyatottan, megmunkálatlanul, tehát a török katonákkal együtt aránylag elég nagy népesség élt itt. — A várakban lévő katonaságon kívül elég gyér még a környék lakossága. Hogy milyen nagy lehetett a kifosztottság, elképzelhetjük Viczencz Keresztély császári prefektus sorai után, ki a Kamarát sürgető levelében sürgős segítséget kér a parasztság részére, mind kenyérgabonát, mind vetőmagot, emellett sem a paraszt, sem a gazdaság nem rendelkezik kocsi, barom, eke és más gazdasági szerekkel. Ha Viczencz sorai Baranyáról és Somogyról szólnak is, Tolna megyében sem lehetett jobb a helyzet, az adót levonó, vagyis eltörlő összeírás is ezt bizonyítja.

179 1687/88. Urbárium et Conscriptio. Kis Tava. Puszta. Karacsics tihanyi kapitány pretendálja.

180 Kis Majsa. Puszta. A nádor (Eszterházy Pál) pretendálja. Szőlejes, erdejes, rétje van. Martincza. Puszta. Hidegkút. Puszta. Földesura ismeretlen. Szőlő, rét, erdő. Nagy Majsa. Puszta. A nádoré. Szőlejes, erdejes, rétje van. Szent Márton. Nádoré. Szőlő nincs. 52