Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

Itt írják, hogy Szakály és Nagy Majsa tiszta rácok, Közép Majsa pedig magyar lakosságú helység. Jobbágyszökésről is olvashatunk abban az időben. 1661. január 19-én Somogyi István ír Lengyel Zsigmondnak, Somogyi János pápai vajda megbízásából, hogy vitesse el az ő Tengőid birtokára szökött jobbágyait. Kis Jánost és Mártont, mert tovább nem szenvedi őket jobbágyai között. Az akkori Tolna megyei ösi faluból viszont az ő hét jobbágya szökött a Zala megyei Szóládra, s a Veszprém megyei Felső őrsre.

145 Evlia Cselebi török író és utazó ezekben az években járja a hódoltsági magyar vidékeket, s ezt írja: „Koppan vára... jelenleg 3 oda (szakasz) dsebedsi (gyalogos) és egy oda topcsija van. Vámfelügyelője, adófelügyelője, városi főépítőmestere, parancsnok-agája, ötszáz kul-ja (állandó zsoldoskatonája), néhány száz előkelője és nemese van, 645 deszkatetejű alacsonyabb-magasabb ház van, kertjei azonban nincsenek. Négy dzsámija van, a várban és a külvárosban 11 városrészi mecset, összesen 16 muzulmán és keresztény városnegyede, többnyire a külvárosban vannak. Van két medreszeje (teológiai főiskolája), három elemi iskolája, két fürdője, összesen 100 kézműves boltja van... népe szép és egészséges és nagyon barátságos. Hadakozással foglalkoznak, mert nagyon határszéli hely. Katonái bátor vitézek, de nem járnak muzulmán szokás szerint. Valamennyien güderi néven ismert bőrdolmányt, piros magyar kalpagot, szűk nadrágot és rövid ruhát viselnek. Sokan törökül nem is tudnak, hanem mind magyarul beszélnek, mivel a magyarokkal van ügyük. E városban 3000-nél több bilincsbe vert ellenséges fogoly van, s minden éjjel valamennyi hitetlent a belső várban börtönbe helyezik, mely a pokol mélységéhez hasonló börtön. ... a koppáni szandzsákhoz tartozó keleti oldalon mentünk 5 órán át és Tomais (Tamási) palánkára értünk. Dombon fekvő, négyszögű erődítmény ez, melyet árok vesz körül. Egy kapuja, parancsnoka, háromszáz katonája és egy mecsetje van, bazárja, minaretje nincs. Simontornya vára. A budai ej ál étben

146 külön szandzsáki székhely, kétezer katonával,... (hozzá) hetven falu tartozik, 3000 deszkatetejű szűk háza van. A belső várban van Szulejmán kán dzsámija, a gabona magtár és hadiszertár. A Sárvíz partján szintén van még egy erős vár, melynek neve Dörteszi.

147 A történetírók szerint Evlia Cselebi a török írók szokása szerint erősen túloz, vagyis a katonaság, lakosság és a házak számát ennek negyedére kell becsülnünk. Viszont mikor Leslie gróf császári követ 1665-ben a hódoltsági magyar területen átutazott, Konstantinápolyba, vagyis akkor Isztambulba tartva, neki is feltűnt, hogy ez a török terület Esztergomtól Belgrádig meglehetősen be van népesítve. Tolna megyéből csak Földvárt és Tolnát említi meg, hogy elhajóztukban látták e helységeket.

148 „Pécs vidéke állapotairól hasonló értesítések maradtak fenn, s azok a magyarok, akik Zrínyi Miklós 1664-i híres eszéki hadjáratában résztvettek, meglepetve látták a virágzó gazdasági életet, melynek nyomaival mindenütt találkoztak."

149 Anno 1666. Rácz faluknak Lajstroma. Az adót megh attak. Tárkániak az adójokat megh kültik. Tárkáni marháktul 5 forint. Sziva pinzt egy forintot. Nagy Majsaiak adójokat meg hozták, az adójokat 12 forintot és egyéb adójokat megh adták, csizmával tartoznak. 39