Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327
Bél Mátyás észrevételei Tolna vármegyéhez, különösen Simontornya városra vonatkozólag Egykor erősség volt ugyanazon nevű híres várral. Hírlik, hogy volt két nagy nevű, nagy hatalmú és birtokú testvér: egyik Simon, a másik Thamás, kik közül ez a Simontornyától nem messze fekvő Tamási várat alapította; s a másik attól különválva, ezen a helyen nagyszerű tornyot épített és ezt a maga nevéről Simon tornyának nevezte el. Akárhogy legyen is a dolog, nem kétséges, hogy őseinket a régi időben csak egy néven nevezték el, amelyet a keresztségben kaptak. Ezt a történelmi emlékekből és magukból a királyi oklevelekből tudjuk. Valamikor a Héderváryak is bírták ezt a várat. Tőlük ment át a Heningi (enyingi) Törökök birtokába, akiknek címere ma is látható a vár udvarán, bal oldalt, a lépcső vagy inkább az ajtó felett. A Török család ugyanis a saját farkába harapó sárkányt viselt címerén. A középen a sárkány körbehajlott testétől körülvéve kiterjesztett szárnyú sas volt, jobb lábával kardot rántva, mintha szabdalni akarná. Ügy gondolom, hogy ugyanez a család utóbb várat épített a toronyhoz, vagy a már meglévő tornyot megújította. A következő idők viharai között több más gazdája is volt a várnak. Ma gr. Styrum tulajdona, de nagyon romos állapotban. Régi fénye alig ismerhető fel. Fennáll ugyan még a magas torony, amelyben a jelenlegi birtokos egy, vagy két szobát rendezett be saját tartózkodásra, a többi rész azonban vagy le van rombolva, vagy pedig gazdasági célokra használják. így várják, hogy helyreállítsák. A Kapós szigeten álló várat nyugatról a lomha, sással benőtt víz follya körül, a többi oldalon pedig a városhoz csatlakozik, amely egykor a várral együtt képezte az erődítményt. El sem mondható, hogy milyen bevehetetlenné tette ezt a Kapós. Hosszasan és szélesen körülfolyva, örvényeket alkot és sással-náddal benőtt hozzáférhetetlen gödröket, hogy sehol sem lehessen megközelíteni. A városon kívül még egy udvarház is van a szigeten, amelyet egy csatorna választ el a várostól. Jelenleg a vitéz és hadviselt Székely Istváné ez a ház, aki idős kora miatt a fegyverektől visszavonulva, nyugodt magányban él övéi között. A várral és várossal szemben a déli oldalon emelkedik az a kopár domb, amelyről valami módon ostromolni lehetne. Ha ezt a kastélyhoz csatolnák, inkább védelmére, mint kárára szolgálna a városiaknak. E domb lejtős lábánál fekszik a külváros, sok kis épülettel, melyek között nemesi házak is találhatók. Egyébként a lakosok magyarok, németekkel keverve, katolikus és református vallásúak. Mindkét vallásnak saját temploma és papja van a városban. A vidék mindenfelől szép és kellemes. A síksággal ugyanis halmok és szántóföldekkel borított dombok váltakoznak, mindenütt kövér, laza talajjal, mely bőven terem nemcsak bort, hanem búzát és más gabonát is. Vörös és fehér borával a vidéknek egyetlen bora sem versenyezhet erőben és zamatban. *Tolna megye Tanácsának Levéltári anyaga, a Török e/a Héderváry polgári perének iratkötetében. 362