Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

II. FEJEZET A középső, vagyis a simontornyai járásról A megye napnyugati részét foglalja el. Hegyes vidék, folyók és patakok öntözik, a Sió és Kapós folyók fogják közre. Szólni fogunk ennek a járásnak várairól, városairól, valamint a nevezetesebb falvairól. ELSŐ FELOSZTÁS A középső járás várairól és városairól Áttekintés í.§. Dombó vára. II. §. Simontornya várának fekvése és története: a vár mellett fekvő város: ennek lakói: itt tartják a megy egy üléseket. Dombó vára III. §. Ozora város, előnyös fekvése. TV. §. Tamási város. V.§. Pincehely város. I-§. DOMBÓ VÁRA Dombó vára Somogy megye határán fekszik. A magyarok Dombó várának mondják, mintha magas helyen álló vár volna. Valójában nincs magas helyen, csak kissé emelkedik ki környékéből, a Kapós menti járhatatlan mocsarakból, amelyeknek a déli oldalán van Dombó. Nem is fekvésétől kapta nevét, mint inkább a régi Dombó nemzetségről, amely vagy alapította, vagy birtokolta ezt a várat. Nem tudni, hogy ki építette, de alakja régi magyar eredetre mutat. Simontornyától öt mérföldre van. A tatái és török háborúk idején a környék menedékhelye volt. Egészen 1599-ig állott fenn, majd a barbárok, majd ismét a keresztények kezén. Utána rommá lett vagy azért, mert lerombolták, vagy nem akadt, aki megújította volna. Zeiler helytelenül összezavarja a szlavóniai Dambró helységgel, melyről Istvánffy a) úgy emlékezik meg, hogy Dambrót, a zágrábi püspök városát a törökök szétdúlták és felégetve bemocskolták. Ellenben a mi Dombónkra 1644. a) Lib. 19. p. 256. 26. — Istvánffy: Zeiler Márton leírása Magyarországról. 352