Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327
v. §. BÁTA Báta a Sárvíz és a Duna összefolyásánál fekvő város. Itt van a szt. Mihálynak szentelt bátai apátság, melyet tévesen Iván szűz Mária pécsi egyházmegyi apátságnak mondanak. Ez ugyanis a Bács megyei Zomborban keresendő. Ranzánus m egyebek között azt írja, hogy Tolna megyét Bátáról nevezték el. A városról pedig azt mondja: kis helység ugyan, de nevezetes a bencés rend itteni kolostoráról az itt történt csoda miatt, hogy a szentostyában a vér és Krisztus testének részecskéje látható, amint ezt számos szemtanú állítja. Bonfini azt fecsegi, 11 hogy a magyarok a bosphorusi kimmerek Bátájárói nevezték el. VI. §. B A T A S Z É K Bátaszék távolabb van a Dunától és Baranyával határos. Lakosai magyarok, határa kies fekvésű, termékeny. Egykor a bátai apát székhelye volt, akinek a háborúk viszontagsága által romba döntött kastélyát most állítják helyre. MÁSODIK FELOSZTÁS A felső járás jdíváiról A járás falvairól a következőket tudtuk meg: 1. Zölcske 32 a Daróczy család birtoka. Földje termékeny és bort is terem. Földvártól egy mérföldnyi távolságra van a Duna mentén. 2. Malocsa ugyanehhez az uradalomhoz tartozik és szomszédos az előbbi faluval, a földje is hasonló. Pakstól egy mérföldre van észak felé. .32. Zölcske név helyébe Bölcske nevet kell írni, mert ez a név van a család ado_ ménylevelében is, és a nép is ezt a nevet használja. Földje homokos, kevés szőlleje van. Malocsa helyébe a Madocsa nevet kell tenni. Szintén homokos és gyakran szenved az árvíztől. Szentgyörgy földje szintén homokos, kevéssé termékeny. Fadd földje szintén homokos és csak magyarok lakják. Ujpalánkot másként Szentmiklósnak mondják a megyebeliek. Itt nem a Dunán, hanem a Sárvízen van átkelőhely. m) Epitome Rerum Hung. Indice I. p. 205. 22. — Ranzanus: a magyar ügyeknek foglalata. Indice I. pag. 205. n) Lib. I. Dec. I. f. 28. Bonfini i. m. I. könyv I. Decas 28. lap. apátsága a csoda Ranzanusz előadásában Baranyával határos 349