Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

KÜLÖNÖS RÉSZ Tolna vármegye járásairól Tolna megye három járásra van felosztva. Első a felső, vagy földvári, második a simontornyai, amelyet középsőnek is mondunk, harmadik az alsó vagy völgységi járás. Tekintsük át most őket egyenként. I. FEJEZET A felső, vagyis a földvári járásról A megye területének az a része, amely a Sárvíz és a Duna között van. Földvári járásnak is mondják e városról. A mi feladatunk, hogy ismertessük ennek helységeit. ELSŐ FELOSZTÁS A felső járás városairól Áttekintés I.§. Tolna város: Lázius szerint ez Altinium: híressé tette Attilának a rómaiak feletti győzelme; a magyar királyok alatti hírneve; az itt tartott országgyűlés; a törökök elfoglalták; arculata ebben a korszakban. II. §. Paks város: fekvése; története; jelen állapota és birtokosok; mai lakosok és a gazdálkodás módja. III. §. Földvár város: Szt. Ilona apátságáról híres; a közelmúlt Rákóczi-féle zavargásban milyen sorsa volt; a földnek és a mellettük elfolyó Duna hasznossága. IV. §. Szekszárd város: I. Béla által alapított apátság székhelye; a nevének magyarázata; a város rendje és lakosai; a szőlőinek hírneve és a szőlőművelés módja; fekvése. V.§. Báta város: az apátság, a Ranzánus szerint itt történt csoda. VI. §. Bátaszék város: székkel határos. a baranyai ré343