Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

hüvelyesek kedvezőtlenebbül, gyümölcse is kisebb, mint másutt és apró férgek lepik el, de a lencse és a bab jól terem. 15 a szőlőművelés módja a szekszárdi bor a legdicséretesebb, hasonlatos a burgundival a simontornyai és paksi bor a bőséges tök és gyümölcstermés jövedelme VI. §. A szőlőt minden helyen kiváló eredménnyel lehet ter­melni, főként a dombos oldalakon, ahol az éghajlat alkal­mas erre. Tanúbizonyság erre a telepesek szorgalma; most olyan helyeken szüretelnek szőlőt, ahol néhány év előtt a szőlőnek még hírét sem hallották. A megyénkben termelt borok közt a szekszárdi foglalja el a legkiemel­kedőbb helyet. Piros színe igen hasonló a burgundihoz. Illatának kellemességével megelőzi azt, amennyiben va­lami nagyon finom fűszeres illatot lehel, erősebb és ne­mesebb is annál, de ami az ízét illeti, majd nemesebb, majd azonos, majd néha hitványabb is. Minden bizony­nyal az éghajlat és az esztendő milyensége szerint vál­tozik ennek a szőlőnek a termése is. Különösen hossza­san eltartható, ha alkalmas pincékbe helyezik el. Nem­csak a mi megyénkben termő borok között termett, ha­nem azok közt sem lehet a második helyre tenni a szek­szárdit, amelyekkel Magyarország a Duna, Dráva, Száva között bővelkedik. A simontornyai színben követi ugyan, de erőre, ízének nemességére sokkal hitványabb, mégis kedvelt az is és méltó a megízlelésre. Egyébként ugyan­ezt elmondhatjuk a paksiról is, ha jól megérik a gyü­mölcse, különben fanyarsága csorbítja ennek dicséretét. A többieknek sem volna egyáltalán megvetendő éppen a jósága, mégis kisebbítésül azt mondják, hogy nem tar­tósíthatok, főleg nem a vörös, amely kárba vész, ha egy év leforgása alatt el nem fogy. Egyébként a tökből nagy mennyiség terem és bármi legyen is az a gyümölcs, amit kertben termelni lehet, szorgalmas munka révén itt meg­terem. Az almának főleg a Baranyával szomszédos ré­szeken, a különböző fajú körtének és szilvának olyan hozama van az ég kegyéből, amilyen csak lehetséges. állattenyésztés VII. §. Állattenyésztés tekintetében ugyanaz a helyzet, mint Fejér vármegyében. 16 A csordák és a ménesek a mező­kön legelnek. A szarvasmarhák és lovak formája és ter­mete nem megvetendő. A magyar juhok jóval nagyobb mennyiségben vannak mint a külföldiek, melyeket a származásuk után németeknek nevez a nép. A földes­.15. Lencsét, babot felette kevés helyen vetnek, alig egy-két kertben látható. .16. Ennek a megyének a marhatenyésztése lényegesen különbözik a Fejér me­gyeitől, mert az itteni lakosoknak csak kevés marhájuk van, és mert Fejér vármegye földje alkalmasabb szarvasmarha tenyésztésére. 336

Next

/
Thumbnails
Contents