Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

hüvelyesek kedvezőtlenebbül, gyümölcse is kisebb, mint másutt és apró férgek lepik el, de a lencse és a bab jól terem.

15 a szőlőművelés módja a szekszárdi bor a legdicséretesebb, hasonlatos a burgundival a simontornyai és paksi bor a bőséges tök és gyümölcstermés jövedelme VI. §. A szőlőt minden helyen kiváló eredménnyel lehet termelni, főként a dombos oldalakon, ahol az éghajlat alkalmas erre. Tanúbizonyság erre a telepesek szorgalma; most olyan helyeken szüretelnek szőlőt, ahol néhány év előtt a szőlőnek még hírét sem hallották. A megyénkben termelt borok közt a szekszárdi foglalja el a legkiemelkedőbb helyet. Piros színe igen hasonló a burgundihoz. Illatának kellemességével megelőzi azt, amennyiben valami nagyon finom fűszeres illatot lehel, erősebb és nemesebb is annál, de ami az ízét illeti, majd nemesebb, majd azonos, majd néha hitványabb is. Minden bizonynyal az éghajlat és az esztendő milyensége szerint változik ennek a szőlőnek a termése is. Különösen hosszasan eltartható, ha alkalmas pincékbe helyezik el. Nemcsak a mi megyénkben termő borok között termett, hanem azok közt sem lehet a második helyre tenni a szekszárdit, amelyekkel Magyarország a Duna, Dráva, Száva között bővelkedik. A simontornyai színben követi ugyan, de erőre, ízének nemességére sokkal hitványabb, mégis kedvelt az is és méltó a megízlelésre. Egyébként ugyanezt elmondhatjuk a paksiról is, ha jól megérik a gyümölcse, különben fanyarsága csorbítja ennek dicséretét. A többieknek sem volna egyáltalán megvetendő éppen a jósága, mégis kisebbítésül azt mondják, hogy nem tartósíthatok, főleg nem a vörös, amely kárba vész, ha egy év leforgása alatt el nem fogy. Egyébként a tökből nagy mennyiség terem és bármi legyen is az a gyümölcs, amit kertben termelni lehet, szorgalmas munka révén itt megterem. Az almának főleg a Baranyával szomszédos részeken, a különböző fajú körtének és szilvának olyan hozama van az ég kegyéből, amilyen csak lehetséges. állattenyésztés VII. §. Állattenyésztés tekintetében ugyanaz a helyzet, mint Fejér vármegyében.

16 A csordák és a ménesek a mezőkön legelnek. A szarvasmarhák és lovak formája és termete nem megvetendő. A magyar juhok jóval nagyobb mennyiségben vannak mint a külföldiek, melyeket a származásuk után németeknek nevez a nép. A földes.15. Lencsét, babot felette kevés helyen vetnek, alig egy-két kertben látható. .16. Ennek a megyének a marhatenyésztése lényegesen különbözik a Fejér megyeitől, mert az itteni lakosoknak csak kevés marhájuk van, és mert Fejér vármegye földje alkalmasabb szarvasmarha tenyésztésére. 336