Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

TOLNA VARMEGYE ÁLTALÁNOS RÉSZ Fizikai fejezet Áttekintés í.§. A Tolna vármegye nevének magyarázata, hossza, szélessége és határai. II. §• Fekvésének kellemessége. III. §. Tolnai hegyek a simontornyai; a borjáti; a kölesdi és a szekszárdi hegy. TV. §. Folyók: a Sárvíz és ennek eredete, mocsaras medre, Dunába ömlése, halak és vízimadarak, ritkán fagy be, átkelőhelyek, a vármegye közepén folyik át. A Sió a Balatonból szakad ki, természeti I§ Tolna megye Tolna várostól kapta nevét, amely kiemelkedő helyen, a Duna partján fekszik. Vannak, akik a név első szőtagját megkeményítik és Tholnát írnak, de nem tudom miért, mivel ez inkább megilleti az ausztriaiak Tholnáját, vagy még inkább Thulnáját, avagy a németek Thulnját, amelyről a magyar történetírás atyja azt említi, hogy Attila ott győzte le a rómaiakat.* Nem sokat •Bonönius Lib. m. Dec. I. p. 43. 1. Bonflni műve: Rerum Ungarlcum decades quatuor cum dimldla — A magyarok ügyelnek négy és fél decádja. sajátossága, átkelőhelyek, lefolyása és hasznossága. A Kapós eredete, sajátossága, a Sióval egyesülve a Sárvízbe ömlik. A Kupa Somogyból folyik ide. v.§. A levegő sajátosságai, a talaj termékenysége változó, többnyire gabonát termelnek, hüvelyesek. VI. §. A szőlőművelés: a szekszárdi bor a leghíresebb és hasonlatos a burgundihoz, a simontornyai és a paksi bor, bőségesen terem a tök és a gyümölcs. VII. § Állattenyésztés, erdei és vízi madarak, halak. Tolna megye nevének magyarázata, 331