Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

sét. Ezért születhetnek meg azután a már korábban említett sajnálatos elutasító alispáni határozatok (szekszárdi Zeneegyesület, Garay Ákos és Szabó Dezső festőművészek, Szabadművelődési Hivatal segélykérelmei stb.). A szerény anyagiakkal küszködő Szabadművelődési Hivataloknak egyéb gondjaik is vannak. Az egyik a vármegye területi megosztottsága, amely különösen nehezíti az egységes művelődési munka szervezését. Erről azonban már szóltunk. A másik — részben anyagiakkal is összefüggő — gond a területi munka háttérbe szorítása. Nem véletlenül hívja fel a Hivatal figyelmét a VKM 1946. november 18-i értékelő leirata arra. hogy „a jövőben nagyobb figyelmet szenteljen az egész vármegye területének kulturális gondozására". A megye községeinek 25%-a kisközség, a felhívás tehát indokolt. (VKM 128.688/1946. VIII. ü. v.) A vármegyei szabadművelődési felügyelő 1946. novemberi jelentése számos további gondról számol be: „Fokozatosan tapasztalhatók az ellentétek a telepes községekben. A legképtelenebb hírek érkeznek, belekötnek egy-egy előadóba. Sok községben a tanfolyam rendezésének akadálya az előadó hiánya . .." „Központi előadók kiküldése lehetetlen a közlekedési nehézségek miatt. Általában a szervező munkát sem a központban, sem az egyes községekben nem hajlandók vállalni. — Ha szervezünk, akkor magunknak szervezünk — a jelszó. A megindított szervezés az egyéni elgondolások és törekvések útvesztőjéből alig mutatható Jci."

226 Az 1947. október 3-i jelentésben még további gondokról olvashatunk: „Előadótermek és tüzelőberendezés nehézségei fokozódó súllyal nehezednek a szabadmüvelődés munkájára. A ki- és betelepítések körül zajló problémák tömkelegében csak egészen általános tájékoztatást tudnak a hatóságok adni. A beiskolázatlan tanulók tömegeit iskolába kényszeríteni álig áll módjában a tanítónak, s bár így a szabadművelődési munka területe szélesedne, alkalmas nevelőket felkutatni igen nehéz ... A felekezeti iskolák szinte kollektíve tagadják meg tantermeik átengedését tanfolyamok tartására, s nagy anyagi kikötésekkel akadályozzák... Ne adjuk el szerzett jogainkat!"

237 A munkát akadályozó gondok még 1948-ban sem csökkennek. Ezt bizonyítja a vármegyei szabadművelődési felügyelőnek a júniusi jelentésében nyilvánosságra hozott keserű hangú megállapításai Szekszárd énekkari és zenei életével kapcsolatosan. De akad bőven probléma a műkedvelő színjátszás területén is. Ahogy arra már utaltunk is, a népi táncosoknál kosztümproblémák, a színjátszóknál jó színdarabok hiányoznak. Mindezekhez járul még a közművelődési munka megosztottsága, mely a tartalmát is lényegesen befolyásolja. Elsősorban az úgynevezett kulturális egyesületek végeláthatatlan sorára gondolunk, köztük főként az egyházi kézben levő különböző egyesületekre, melyek éppen ellentétes ideológiájú kultúrát sugároznak ki a demokratikus törekvésekkel szemben. Példaként említjük meg a döbröközi nemzeti bizottság jegyzőkönyvi megállapításait, az 1948. június 264 üléséről, a helybeli Katholikus Leányegylet működésével kapcsolatban: 315