Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

— Kidolgozza az ozorai csata történetét és a kiadvány bevételét e célra áldozza fel. — Emellett minden erkölcsi támogatást is megad az ünnepség szervezéséhez. Egyúttal kéri az alispánt, hogy ő is támogassa anyagiakkal az ozorai kezdeményezést. Mielőtt azonban az alispáni válasz megszületne a Tolnamegyei Néplap 1948. február 25-i száma hírt ad arról, hogy „Osoyoos kanadai városka kisszámú magyarsága Rádi Mihály házánál tartott összejövetelén Szilveszter este elhatározta

f hogy a centenáriumi évben Ozorán felállítandó Petőfi-emlékmű felépítéséhez segítséget ad."

201 Röviddel ezután (1948. március 2-án) az alispán választ ad a Dunántúli Tudományos Intézet levelére: „Kérelmére értesítem, hogy a vármegye hiánnyal zárt és államsegéllyel jóváhagyott költségvetése nem teszi lehetővé az 1848-as ozorai csata emlékére állítandó emlékmű létesítésének anyagiakkal leendő támogatását."

202 A szakadáti NB is határozatot hoz 1948. március 3-án, amely kimondja, hogy: „A községben levő kultúrházat márvány táblával jelöli meg mint Petőfi házat. Major Miklós NB-tag erre a célra egy alkalmas márványtáblát díjmentesen rendelkezésre bocsát... a 3 éves tervben... épülő artézi kutat is valamelyik 1848-as forradalmi alak megörökítésével vagy emléktáblával fogja megünnepelni."

2

^ A keszőhidegkúti NB pedig úgy határoz 1948. március 2-án, hogy gyűjtést indít annak érdekében, hogy emléktáblával jelölhesse meg a meglévő artézi kútját, Kossuth emlékforrás elnevezéssel.

204 A teveli NB 1948. március 5-én arról dönt, hogy a Szent Háromság teret parkosítja és „Gábor Áron Park"-nak nevezi el. A munkálatokba valamennyi ifjúsági szervezet és a község lakossága is bekapcsolódik.

205 A döbröközi centenáriumi ünnepségen ugyancsak artézi kutat kívánnak elnevezni szabadságharcosról.

206 A szakadáti példával ellentétes is előfordul megyénkben. A dombóvári emlékmű 4000 Ft körüli összegéből — a készítő többszöri sürgetésére — 400 Ft-ot kerti ünnepély bevételéből, 2000 Ft-ot pedig csak az 1949-es községi költségvetésből tudnak kifizetni. A társadalmi gyűjtőakció ez esetben elégtelennek bizonyult. S vajon ezek a szép tervek megvalósultak-e? A válasz határozott igen. Sőt szinte számba sem vehető a megye számos ilyen helyi avató ünnepsége. A kiemelkedőbbek : Szekszárd: Szabadságzászló leleplezése (1948. március 15.) Dombóvár: Népi sportpálya avatása (1949. májusban) Szabadságzászló leleplezése (1948. március 15.) Szabadság tér és 48-as emléktábla avatása (1948. október 6.) Vértanúk parkjának avatása (1949. március 15.) Népfürdő avatása (1949. júliusban) Németkér: Centenáriumi emlékmű avatása (1948. október 6.) 308