Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

1649-ben újabb összeírással találkozunk az Eszterházy-uradalom részéről, itt tudjuk meg: a simontornyai és koppányi tartomány béli rácok mennyi adót fizetnek török uraiknak. Magyar helységek adójáról még nincs szó ekkor, — úgy látszik, ők még nem adóznak magyar részre; igaz, a rác helységek közül is csak kilenc helység képviselői jelentkeznek adózási szándékkal a magyar uraság tisztviselőjénél, — hogy menekedjenek a magyar végbeliek zaklatásaitól, hogy legyen aki megvédi őket. Eszterházy Miklós nádor még 1645. szeptember 12-én elhunyt, ekkor már fia, László bírja az itteni uradalmakat; ispánja Ecseri István. Simontornyai és Koppányi ráczok hány bastiánnal vannak. Simontornyai tartománybeli Ráczoknak Számok, az kik egy helyt tartanak, mellyet ők Bastinának hínak; adnak egy Bastináról az Török Urnák esztendeigh 3 forentot, 2 köböl zsírt, és egy guninga vajat, azaz egy icczét. Szokoliak 26 Bastinával vannak, ezekben 2 szabados vagyon, aki nem füzet, sem töröknek, sem magyar Urnák. Szent Mártoniak 23 Bastinával vadnak, ezekis hasonló képpen füzetnek, de két Bastináról semmit sem adnak. Kesziek 18 Basztinával vannak ezekis, mint az többi ugy füzetnek, két szabadoson kivül, az kik semmit nem füzetnek. Dorogiak 22 Basztinával vadnak, ezekis az többi szerint adóznak, de három Basztináról nem füzetnek. Döbrönteiek 15 Basztinával vadnak, őkis az többihez képest adóznak, két basztinán kívül. Koppány tartománbeli Ráczok is mint az Simontornya tartománybeliek hasonlóképpen adóznak az töröknek. Kulcsáriak 9 Basztinával vadnak; ezekis két Szabados basztinán kívül, mint az többi, úgy adóznak. Méhesiek 7 basztinával vadnak, ükis mint az többi úgy adóznak, akik 2 basztináról nem füzetnek. Megyies ürögiek 12 basztinával vadnak, a kik 2 basztináról nem szolgálnak, de az többiről esztendőnkint adóznak, mint a többi, de kik Szabadosok és nem füzetnek, mindenik faluban az Bíró és Kenéz és az ki ide szokott járni az adóval, az töb falubelieket megh nem számlálhattam, mivel nem jöttének föl.

123 Az itteni köböl alatt természetesen nem a 83 literes (66 kilós) kassai, sem a 8 és fél (pontosan 8,484)

124 literes budai köblöt kell értenünk, vagyis telkenként 17 liter zsírt, hanem egy kisebb köblöt. Volt egy 2 pintes (2x1,7 = 3,4 literes) köböl is. Itt nyíltan megmondja az összeírás, hogy körülbelül hányan vannak egy-egy faluban a rác lakosok, ugyanis egy basztina egy telekkel azonos; esetleg egy-két kihagyott, be nem vallott gazdát kell hozzágondolnunk a basztinák számához, talán néhány szegényebbet s a népesebb helyeken a pópát és családját. Sokat csökkent Döbrönte lakossága, melynek 1631-ben 83 családja volt, s jelenleg már csak 15 van, — valószínűleg az azóta benépesült Szokolyba és az Ozora melletti Dorogra és más helyekre költöztek. Az 1640-es években többek között Gyönk és Csernéd is rácoktól lakott hely már, vagy legalábbis nagyobbrészt rác lakosságúak, vallja majdnem 100 év múlva egy rác aggastyán, az Eszterházy-uradalom és Mercy gróf perében, melyet a csernédi birtokhoz tartozó szakályi szőlőhegy miatt folytattak. A csernédi Kegledovics Ilia megmutatta az akkor 30 éves Tetyiás Kecelinnek a szakályi „hajó járást", azaz hajóhidat ,,és a hajó járásánál a fűzfákat, azoktul a fűzfáktul egy Utat, mely Utón Menvén föl az hegyre egész a Temető heligh, az hol el 30