Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

tünk (Bodor György: A honismereti munka kezdetei a dunántúli székelyek körében című cikkben). E szerint a megyébe települt székelyek 1945. június 10-én — az országban az elsők között — földművesszövetkezetet hoztak létre és érdekeik egységes képviseletére megszervezték központjukat „Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete" néven. Ez a szövetkezet sokirányú munkát végzett, többek között közművelődési tevékenységet is kifejtett. A szövetkezet választmánya (községenként 1—1 kiküldött képviselő) 1945. július 1-én bizottságot választott azzal a feladattal, hogy „készítse elő és arra alkalmas időben hozzon létre egy székely közgyűjteményt vagy múzeumot és egy ahhoz kapcsolódó tudományos intézetet". A terveknek megnyerték a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Keszthelyre menekült igazgatóját, Herepei Jánost. 1947. március 5-én Bonyhádon, a tervek megvalósítása érdekében döntő jelentőségű értekezlet jött létre. Ezen a kultuszminisztert dr. Pákay Zsolt, a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségét dr. Radnóti Aladár képviselte. Az összejövetelen ezen kívül részt vett még Herepei János, valamint a szövetkezet által kiküldött múzeumi bizottság tagjai is: Földi István, a teveli „Körösi Csorna Sándor Székely Tanintézet" igazgatója és helyettese Vas Gyula; Kovácsy Pál és Szakáts Antal, az önállósított székely szabadművelődési körzet vezetői, Kisvárday Gyula bukovinai igazgató-tanító, id. Török Pál, Herepei egykori munkatársa, a székely régmúltnak egyik legkitűnőbb ismerője, László Antal megyei szövetkezeti felügyelő, Illés Lajos és Szőts Gergely bukovinai tanítók, dr. Kontz István, a szövetkezet ügyésze és Bodor György, a szövetkezet elnöke. A bizottság kimondotta, hogy átalakul „Székely Múzeum Egyesület"-té és felkérte Herepeit az alapszabály kidolgozására. Ugyanakkor felkérte a kultuszminiszter és a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének jelenlévő képviselőit, hogy Ortutay Gyula kultuszminiszternek terjesszék elő a kérést: Helyezze át Herepeit Bonyhádra és bízza meg a „Bonyhádi Székely Múzeum" és a „Bonyhádi Táj- és Népkutató Intézet" megszervezésével és vezetésével. A kultuszminiszter a kérést teljesítette. A Székely Múzeum Egyesület elnöke Bodor György lett, aki fenti cikkében így emlékezik meg az egyesület tevékenységéről: „A szövetkezet saját székházából felajánlott öt helyiséget, vállalta azok fűtését és világítását, s szolgálati lakást adott az igazgató és altisztje részére, így együtt lett volna minden, éppen csak a pénz hiányzott. Az akkori nehéz helyzetben az állam csak igen kis összegeket tudott ilyen célra fordítani, s nem adhatott rendszeres támogatást a megalakult intézményeknek sem. Fenntartásukat csak áldozatkész magánemberek szerény és rendszertelen adományai tették úgy-ahogy lehetővé... Ha az elért eredmények végülis szerények maradtak, az elsősorban a pénzhiánynak tulajdonítható." A Székely Múzeum Egyesület alapszabályainak tervezetét Herepei már áprilisban elkészítette és előzetesen bemutatta a kultuszminisztériumnak. Ebben így határozta meg a célt: „a) a székelység és a csángóság múlt és jelenbéli életének s lelkületének, továbbá környezetének és körülményeinek tüzetes megismerése és közkinccsé tétele, b) az új életlehetőségek közé került székelyek és csángótöredékek ősi műveltségének megőrzése és fejlesztése érdekében feladata a körébe tartozó szellemi és tárgyi adatok módszeres gyűjtése, feldolgozása, az eredmények hozzáférhetővé tétele, valamint közműveltségük gyarapítása." 290