Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

velődési Társaság tevékenységének is. 1946-ban például a filmszínház nélkül maradt megyeszékhelyen az Iparos Székházban kultúrestek keretében mutatja be a szovjet filmgyártás kiváló alkotásait.

120 1947 novemberében viszont már a demokratikus filmek rendszeres vetítése érdekében bérbe veszi a szekszárdi mozgófényképszínházat heti egy napra, ezzel némi bevételt is biztosít a társaságnak, illetve a szabadművelődésnek. Ezen a csatornán a mozi is bekerül a megye szabadművelődési áramlatába.

121 A korabeli sajtó egy filmfelvételről is hírt ad megyénkkel kapcsolatosan. A Tolnamegyei Kis Űjság 1948. július 17-i számában megjelent „Filmre vették Kocsola, Nagykónyi és Szakos aratóversenyét" című cikk érdekessége, hogy kaszát fogott a főispán, a vármegyei nemzeti bizottság elnöke: Prantner József, az UFOSZ elnöke, a kocsolai főjegyző. Miután egy rendet levágtak, a jelenlevők a főispán suhintására megjegyezték: „látszik, hogy nem először van kasza a kezében". A filmvetítéseknél a legtöbb gondot a filmek tartalma okozza. Ennek illusztrálására csupán néhány példát ragadunk ki az általános gondokból. A dombóvári NB 1946. december 21-én a következő kéréssel fordul a Független Kisgazdapárt Országos Központi Filmosztályához: „.. . az eddig megállapított havonként egyszer bemutatásra kerülő egy orosz filmmel szemben a jövőben lehetőleg több művészi kivitelű orosz film kerüljön bemutatásra, figyelemmel arra, hogy Dombóvár lakóinak jelentékeny része a munkástársadalomból tevődik össze, amely érdeklődést tanúsít az orosz filmek iránt."

122 Ugyanakkor a Tolnamegyei Néplap 1947. május 28-i jelentése arról számol be, hogy a szekszárdi közönséget nem érdekelte sem az 1946-os moszkvai sportünnepélyről, sem a nürnbergi perről szóló film. A paksi NB 1947. október 28-án Racsmány Dezső kommunista párti bizottsági tag indítványára a következő határozatot hozta: „A paksi NB sajnálattal és megütközéssel tapasztalja, hogy a mozikban színre kerülő filmek között mindjobban túlteng a gengszter filmek lejátszása, amely a gyermekek és az ifjúság lelkét, egész életfelfogását helytelen irányba tereli, amit a községünkben a közelmúltban lejátszódó gyermektragédia is igazol. (Egy 12 éves fiú agyonlőtte az ugyancsák 12 éves társát a gengszterfilmek hatására.) Az NB felhívja a mozi tulajdonosát, hogy ilyen tartalmú és ilyen irányú filmeket ne adjon, illetve bemutatásra ne kössön le, s megkeresi az összes paksi iskolák fenntartóit, hogy ilyen filmek megtekintésétől a tanulóifjúság tiltassék el. Az NB szélesebbkörű mozgalmat indít az ilyen filmeknek bemutatása ellen, állásfoglalás céljából megkeresi a vármegyei nemzeti bizottságot és az Országos Nemzeti Bizottságot is, hogy ilyen filmek bemutatása országos viszonylatban is betiltassék."*

33 A vármegyei nemzeti bizottság a felterjesztéssel egyetért. Az Országos Filmhivatal 1006/1948. sz. alatt 1948. június 1-én az újdombóvári NB-hez írt levele szerint: „A Turul Filmszínház 1947/48. évadban lejátszott műsorait ellenőrizve megállapítottam, hogy műsora 10 százalékában játszott haladószellemű filmet." Felkéri a nemzeti bizottságot, hogy figyelmeztessék a mozi üzemvezetőjét, hogy „a jövőben úgy ossza be műsorait, hogy sokkal nagyobb számban játsszon demokratikus, haladószellemű filmet", mert „ha az üzemvezetők ezután sem fognak eleget tenni a mai demokrácia legelemibb követelményeinek műsoraik terén, úgy azokat az Országos Filmhivatal joghátránnyal fogja sújtani." 282