Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

csak a fordulat évében indul meg, s ennek nyomán szaporodnak jobban ezek a szükséges kiadványok. A másik gond az, hogy ha van is itt-ott magasabb rendű ízlés, mindenki ahhoz nyúl, amit elérhet, és a sok öntevékeny művészeti csoport műsora olyan vegyes, és nagy százalékában olyan értéktelen, hogy az egy-egy esetben már szinte kétségbeejtő. Különösen a falvakban, a parasztság vonalán van ez így leginkább, ahová nehezebben ér el a jó, ahova pedig elér bizonyos fokig, ott iparos és polgári körökben az ízlés állja útját az értéknek. Igaz ugyan, hogy megyénk színházi élete a fordulat éve felé közeledve a korábbiakhoz viszonyítva megszabadul — az anarchiától a szervezés területén, — a fasizmus maradványaitól, — bizonyos mértékig és csak fokozatosan a kispolgári giccstől és proletkulttól, — megteszi a kezdeti lépéseket a nacionalizmustól való elszakadással kapcsolatosan, — jelentős előrehaladást tesz a klerikalizmus elleni küzdelemben, annak jobbágyszerű gyámsága alól felszabadul. Mégis fenyegeti az a veszedelem, amely kifejezetten polgári, de jellemzően sajátos ebben az időszakban: annak a tisztázódása, hogy polgári vagy szocialista elveken nyugodjék az előrehaladás színházi életünk területén is. Ezért vetődik fel számtalan izgalmas kérdés, sok-sok probléma vár megoldásra : — Miért csak a könnyebb darabok iránt mutatkozik tömeges igény? — Miért nem juthatnak el a színvonalasabb színházi műsorok több helyre, főképpen megyénk kisebb településeire? — Miért nincsenek színvonalasabb színdarabok? — Mit lehet kezdeni a felkészületlen és felkészítetlen műkedvelők sokaságával? — Hogyan válhatnának igazán tömegméretűvé a községek számára meghirdetett kultúrversenyek, az olvasómozgalom? — Mikor jön el az erőteljes ideológiai harc ideje, mely tiszta helyzetet teremt a színházi műsorokban is? — Hogyan oldhatók meg az anyagi problémák? Ezernyi kérdés, melynek megválaszolására és a gondok tényleges megoldására a kezdeti lépések megtétele után a proletárdiktatúra győzelme és a kultúrforradalom adhatott egyértelmű választ. Zenei élet A felszabadulás utáni megyei zenei élet igen élénk. Vonatkozik ez elsősorban a hangszeres zenére, amely — hála a szekszárdi lelkes zenebarátoknak — magas színvonalú. A városi zeneiskola R. Bogdán Edit zenetanár irányításával már 1945. szeptember 6-án megkezdi a háború utáni első tanévet. A zeneiskola volt igazgatója, Gráber Lajos ugyanakkor a zeneiskolák országos vezetését veszi át Budapesten.

88 276