Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

a szabadművelődés legközelebbi és legnagyobb feladatát: „Kimenni az üzemekbe és falvakba, s az ott dolgozók nyelvén végezni a kultúrmunkát."

i9 Ugyancsak e hó 23-án adja ki I. sz. körlevelét az NPP: Teremtsük meg a parasztság egységszervezetét! felhívással. Ebben bejelenti a párt, hogy „a népi kultúra egységes szellemű továbbfejlesztése érdekében elhatározták, hogy kultúr'csoportjainkat egyesítjük az EPOSZ keretein belül."

20 A centenáriumi év legjelentősebb dokumentuma az MDP 1948 júniusi programnyilatkozata, amely már megfogalmazza a kultúrforradalom alapelveit és célkitűzéseit, a köznevelés fő elveit. E dokumentum elsőként szabja meg a szocialista fejlődés útját a kultúra terén. Ennek alapján indultak harcba a forradalmi erők a szocialista kultúra alapvető bástyáinak meghódításáért, a marxizmus—leninizmus térhódításáért és győzelméért. A Tolna megyei közművelődési élet megindulása a felszabadulást követően A felszabadító harcok nyomán megyénkben is megalakulnak a nemzeti bizottságok, s létrejön a vármegyei nemzeti bizottság, mely havonként ülésezik és kezébe veszi a megye demokratikus átalakításáért folyó munka irányítását, kezdeményező szerepet vállal a kulturális szervező munkából is. A nemzeti bizottságokban az MKP kulturális kérdésekben is erőteljesen hallatja szavát, sőt igen sokszor kezdeményező szerepet visz. Ezt jó néhány példával bizonyíthatjuk: Az MKP dombóvári szervezete rendezésében a Munkás Kultúrszövetség Fővárosi XIII. kerületi csoportja előadást adott a sportcsarnokban — adja hírül a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja, a Tolnamegyei Hírlap 1945. október 6-i száma, s az előadás színvonaláról megállapítja, hogy azt az „egyszerű munkások csupaszív és lelkes, odaadó játéka emelt oly magas színvonalra". Szekszárd megyei város Nemzeti Bizottságának 1946. január 25-i rendes ülésén követelik: „Minden irredenta felirat és szobor eltávolíttassék a város területén ... A közkórház bejáratánál levő Horthy szobor és a homlokzaton levő Horthy felirat eltávolíttassék."

21 Lenin halálának 22. évfordulója alkalmából Szekszárdon rendezett Leninemlékünnepélyen 1946. január 26-án az MKP szavalókórusa és énekkara szerepelt.

22 Szekszárd város NB 1946. február 25-i ülése határozatilag kimondja a királyi feliratok és táblák, a revíziós feliratok, valamint a régi országzászló eltávolítását március 15-e előtt, s az országzászló átalakítását 24 órán belül, „mivel ezek a múlt reakció országrontó emlékeinek megtestesítői". Azt is elhatározza, hogy a „Horthy bronzszobor összetöressék, és nyersanyaga az egyes gyáraknak a háborús károk kárpótlásaként kiosztassék".

2

^ Az MKP 1946. február 24-én megtartott első megyei pártkonferenciájának határozata szerint 1946. március hónapban létre kell hozni a kultúrcsoportot is (itt már 70 községből 150 küldött vett részt).

24 A Tolnamegyei Hírlap 1946. április 13-i számában P. J. aláírással megjelent „Őszinte szó a szekszárdi diákokhoz és tanáraikhoz" című cikk erélyesen bírálja a szekszárdi gimnázium ifjúságát és tanárait, mert — naponta fasiszta nótákat énekelve vonulnak végig az utcákon, — a március 15-i kultúr előadáson kifütyülték a békeindulót, — szervezetten vonultak fel a fasiszta lélekmérgező védelmére, 254