Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

Domínium Simontornya 1. Arcé et Simontornya 12. Hényi (Henye) — — — D. 2. Oppidum Simontornya 13. Közép Mayor — — — D. 3. Keszi — — — — — D. 14. Nagy Maysa — — — D. 4. Szokoly — — — — D. 15. Somoly — — — — D. 5. Szent Mártony — — — D. 16. Regely — — — — D. 6. Dorogh — — — — D. 17. Szakái— — — — — D. 7. Döbrönte — — — — D. 18. Nyilas — — — — — 8. Gyánt — — — — — D. 19. Tóti — — — — — D. 9. Martony — — — — D. 20. Szeged — — — — D. 10. Kis Maysa — — — — D. 21. Sári — — — — — D. 11. Adorjány (Adorján) — D. Domínium Tamási Arc. Tamási Oppidum Tamási (9 Somogy megyei helység, többnyire lakatlannak jelzik őket.)

86 Százéves itt tartózkodás után a törökök hozzászoktak a magyar lakossághoz, beszédjükben, viseletükben elmagyarosodtak, az itt élő végváriak nagyrésze már itt is született, nem szívesen távozott el innen más, távoli, barbár tartományba, és nem szerette a hadjáratok alkalmával behívott vad ruméliai és anatóliai hordákat és a kegyetlen tatár hadakat. A lakosságot hagyta szokásai és vallása szerint élni; a török hatalom gyengülőben, hanyatlóban lévén, ezáltal is többet megengedett alattvalóinak. Vallási ügyekbe meg amúgy se szólt bele, nem állt szándékában a „ráják" mohamedán hitre való térítése, hiszen ezt az adóztatás, a kincstári-hűbéri jövedelem is megsínylette volna —, bár a törökök minden áttérőt elfogadtak, s később lesz is erre példa elég. Salamon Ferenc írja: „Így maradt meg a magyar városokban és falukon a magyar községi élet és hatóság. A kádi mellett megfért egy másik törvényszék; a pasa és a bég mellett mind e törvényszék, mind pedig egy másik politikai kormányzat. Még ott is találunk magyar hatóságot, ahol a török együtt lakik a kereszténnyel. Tolnából a magyar bíró megy panaszra az evangélikus pap ellen. Simontornyán, egy liva fővárosában (1669-ben) az alajbég

87 a város esküdtjeit bízza meg a rend és erkölcsi fegyelem föntartásával."

88 Tolna megye keleti, déli, északi és északnyugati felén, az 1570-es évek közepéig, virágzó luteránus, majd kálvinista egyházak működtek, aránylag jómódú, polgárosodó élettel, iskolákkal.

89 Most a megye közepén és délnyugati részén, egy nagy területről hiányoznak a protestáns helységek. Ez a nagyobb üres folt jelzi a Tolna megyei délszláv telepeket! S itt-ott elszigetelten olyan magyaroktól lakott falut, hova talán a kolduló, Simontornyáig eljárogató ferences barátok jártak ki igét hirdetni. „Akiket a török az ő derviseikhez hasonló kolduló barátoknak tekintett, ezért hagyta őket szabadon járni-kelni a környéken." írja Horváth Árpád — Szakcs mezőváros története — című munkájában. 1582 óta járják a hódoltságot, egy idő után szultáni menlevelük is van, amely szabad járás-kelést biztosít nekik, „egyben oltalmat a katonák és tisztviselők zaklatása ellen". A basák és bégek is állítanak ki nekik menlevelet, azonban útjaikon „világi álruhában járnak", különben megrohanják őket a török és egyéb rab2.1