Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790) • 105

gógusokat állíttasson be, hanem az abszolutista célok könnyebb elérésének reménye. Ezért hangsúlyozta egyik alapvető uralkodói kötelességként azt is: viseljen gondot arra, hogy az iskolákban semmi olyat ne tanítsanak, ami a vallással és a politikával — minden állam e két alap-pillérével — ellentétes. Ez a felfogás indította a felvilágosult abszolutista kormányzati rendszereket jóformán mindenütt arra, hogy az oktatást fontos állami feladatnak tekintsék, hogy ennek ellátásából kizárják azon társadalmi-politikai erőket (tehát a rendeket), amelyek az ilyen törekvésekkel szembeszegülnek; arra, hogy az állami szükségletek kielégítését közvetlenül szolgáló műszaki, állategészségügyi, igazgatási stb. szakemberképzés megteremtése és a kormányzati célok elérését áttételesen segítő leányiskolák, rajziskolák stb. létrehozása mellett a népoktatás irányítását is saját kezükbe vegyék — még akkor is, ha e célkitűzések megvalósításához sem a szükséges anyagi eszközökkel, sem a nélkülözhetetlen káderekkel nem rendelkezett a kormányzat. Az abszolutista törekvések mellett azonban egy másik tényezőnek is szerepe volt abban, hogy az oktatás teljes vertikumának átszervezése, oktatásinevelési anyagának, valamint módszereinek összehangolása állami feladat lett — ez pedig a felvilágosodás hatására minden baj megszüntetési eszközének, szinte csodaszernek tekintett nevelés ..divattá" válása egész Európában. Amióta Rousseau Emil-jének első mondata („Minden jó amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei közt") és az azt követő fejtegetések vaskos kötete megtette európai diadalűtját — mindenki cáfolni igyekezett ezt a mondatot, bizonyítani kívánta, hogy ..ismeri a leckét". Lusták az emberek? Iszákosak és dologkerülők? Szívesebben henyélnek és lopnak, mint dolgoznak? Nem követik az uralkodó (.,a nén atyjának") útmutatásait? Miért? Nem ilyennek születtek, csak ..elfajultak az ember kezei közt". Meg kell tehát szüntetni ezt az elfajulást — ennek pedig fő gyógyszere az oktatás és a nevelés. Ez az okoskodás szolgált alaDul a felvilágosult abszolutista kormányzati rendszerek számára ahhoz, hogy társadalmi méretűvé tegyék az alattvalók nevelését a Közióra és ennek érdekében adminisztratív eszközökkel avatkozzanak be addig ,.szentnek" tekintett emberi és családi kapcsolatok megváltoztatásába. Ez a nevelési ..divat" indította például a felvilágosult abszolutizmust arra. hogy kísérletet tegyen a ..cigánykérdés" magyarországi megoldására, mégpedig úgy, hogy a cigánygyermekeket elvette szüleiktől és közköltségen, más családoknál neveltette őket tisztességes munkára.

3 Ezen túl is: a felvilágosult abszolutista koncepciókat valló uralkodók (akik népük atyjának vagy anyjának tekintették magukat) jó szülő vagy körültekintő gyám módjára minden más eszközt megragadtak alattvalóik (,,gyermekeik") nevelése, jövőjük szebbé tétele és egyéni boldogságuk biztosítása érdekében, ezt tanúsítja az a számtalan rendészeti intézkedés, amelyet Mária Terézia és II. József kormányzata Magyarország lakosságának egészsége, erkölcse, stb. védelme érdekében kiadott. Ilyen törekvéseiket erősítette az a meggyőződés is, hogy e gyámkodás végső soron nemcsak alattvalóik javát szolgálja, hanem az állam érdekeit is. a ..feszes vezetés" segítségével gyorsabban felszámolható az a történelmi lemaradás, amely a gazdasági-társadalmi fejlődésben előrébb lévő nyugati államok és a fejlődés perifériájára szorult országok között a XVIII. sz. második felében megmutatkozott. Magyarországon még egy körülmény szerepet játszott a felvilágosult abszolutizmus oktatási-nevelési monopol törekvéseinek megerősödésében: a rendekkel folytatott harc viszonylagos eredménytelensége és kiéleződése. Az 107