Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

rök pénzügyi napló magyar fordítását tartalmazza. A kiadvány első fele vámügyi vonatkozású, a második fele a budai török kincstár pénztári naplója. A vámnapló a budai és pesti török mukátaa naponkénti forgalmi adatait közli az 1550/1, 1572/3, 1579/80. évekből. Feljegyzi a vámolt árut és gazdáját. A 119 lap terjedelmű kézirat eredetijét a bécsi National-Bibliothek őrzi. A pénztári napló 1558. május 4.—1560. szeptember 21. közti időszak bevételeiről elárulja, hogy azok Bátáról, Tolnáról, Paksról, Dunaföldvárról és a török fennhatóság alatt álló terület egyéb helységeiből mekkora összegűek és milyen címen lettek beszedve. Minden esetben feljegyzi a befizető nevét. A pénztári napló kiadási tételei között a bátaszéki párkány lovasainak zsoldja éppúgy felfedezhető, mint a tolnai fuvarosok bére és a szekszárdi vár kijavítására fordított zsindelyszeg árának elszámolása. A vámnaplőkra és pénztári naplókra a török birodalom kiváló ismerője, Luigi Marsigli olasz mérnök, a Budát felmentő császári sereg tábornoka 1686-ban a budai defterdári hivatal kamrájában bukkant rá; a pusztulástól megmentett iratok között vannak a fent említett mukátaa jegyzékeken kívül a Paks és Bátaszék kereskedelmére vonatkozó elszámolások is. A Magyar Nyelvtudományi Társaság 103. számú kiadványában (Budapest, 1960) Káldy-Nagy Gyula közzéteszi Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásait. Tolna megye Duna menti településeit természetesen nem sorolja fel, de a szászi náhije 188 (többnyire Tolna megyei) községről nyújtott adatszolgáltatást és a kiadvány bevezetője módszertani vonatkozásait jól hasznosíthattuk tanulmányunkban. A török adózás megismerését szolgálja a koppányi és a simontornyai szandzsákok török törvénykönyvének (kanunname) teljes magyar fordítása. A törvénykönyv szövegét és Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírását Vass Előd fordította le magyar nyelvre. (Levéltári Évkönyv. Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1972.) Vass Előd közzétette Vác 1560. évi török vámnaplóit, amelyek azért fontosak számunkra, mert Dunaföldvár, Paks, Tolna és Báta dunai átkelőhelyek marhavámját 1559. április 14-től a váci török pénzügyi hivatalhoz (mukátaa) csatolták. (Klny. a Studia Comitatensa 3. kötetéből. Szentendre, 1975.) A megyén kívül fekvő helységek közül talán Ráckevével voltak legélénkebbek a kapcsolataink. Ráckeve és Dunaföldvár 1562—1564 között készült török nyelvű révjegyzékeit szintén Vass Előd fordításában bírjuk (E. Vass: Zwei Türkische Fáhrenliste von Ráckeve und Dunaföldvár aus den Jahren 1562—1564. Budapest, 1972. Acta Orientalia Hungarica. Tomus XXV. Fasc. 1—3.) Olasz, német és angol nyelvű útleírások Verancsics Antal konstantinápolyi követ járásában részt vett Morc Antonio Pigafetta, aki a követ titkáraként naplót vezetett. Az eredeti olasz szöveg valószínűleg unikumnak tekinthető (a British Museumban van), ezt adta ki a zágrábi délszláv akadémia a Starine című folyóirat XXII. évfolyam, 1890. évi számában. Magyar kivonatát a Szekszárdon 1907. április 6-án megjelent Közérdek című lapban olvashatjuk (Tolna megye történetéből a XVI. században. HLB. Tolna megyei Levéltár gyűjteménye). Hermann Egyed fordította magyarra Ottendorf Henrik 1663-ban Budáról Belgrádba megtett útjáról készült képes útleírását. Ebben olvashatunk Dunaföldvár, Paks, Tolna, Űjpalánk, Szekszárd és Bátaszék lakóiról, házairól, fogadóiról és a török erődítményekről. Szamota István, Régi utazások Magyarországon és a Balkánfélszigeten című könyvében szemelvényeket közöl Wratislav 1591. évi, Neitzschitz Kristóf 1634. évi és Brown Eduárd 1669—70. évi útleírásaiból, s ezek jól kiegészítik a török szemmel készült helyzetképeket. 84