Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

Vámok és forgalmi adók A török kincstár egyik legtetemesebb bevétele a forgalmi illetékekből, a különböző áru- és fogyasztási vámokból került ki. A Baranyában és Tolnában termett borok dunai szállítása, az Alföldről érkező marhacsordák, a malmok, a mészárszékek, a kocsmák — mind hasznot hajtottak a török jövedelemigazgatásnak. A vámok. Dunaföldvártól Bátáig a dunai révekben nagyon jelentős vámokat szedtek a bérlők, amit a vámnaplók adatai is bőségesen igazolnak. Az áruszállító hajók többnyire csoportokba verődve jelentek meg a bátai, tolnai, paksi és földvári vámszedő állomásokon, akárcsak a marhahajtók és a vásárosok a szerdahelyi, az anyavári és az etei hídnál. Tolna mezőváros jövedelmei között (1576-ban) azt olvassuk, hogy a szerdahelyi vámból közel tizenhatezer, az anyaváriból mintegy tizenháromezer akcse jövedelmet értek el. Ete város kapcsán azt írják 1535-ben, hogy „A Sárvízben egy vámos hidja van".

19 Ezen a hídon jártak a Sárköz lakói a dombháti szőlőkbe, de erre vezetett az út a Dunára is. A természeti akadályok leküzdése és a közlekedés biztonsága a csoportos közlekedést hozta szokásba, s tavasztól őszig az útrakelő kereskedőket és a piacozó jobbágyokat lépten-nyomon megállították a török „vamdzsik", azaz a dunai révek, a sárvízi hidak és a főbb útkereszteződések mellett települt árgus szemekkel figyelő vámosok. Az utasok csak a vám lefizetése után haladhattak át a kerék jelét kitűző vámhelyeken, és gyakran nemcsak a vámosok hagytak kellemetlen emléket az átutazókban, hanem a kóbor török lovasok és portyázó magyar hajdúk rajtaütései is. A vám jövedelmekről szóló első híradás 1545 január—májusáról szól. Eszerint Pakson 6524, Bátaszéken 4200, Bátán 14 274 akcse vámot szedtek.

20 A vámnaplók tanúsága szerint az áruforgalom idényszerűsége részint időjárási, részint értékesítési tényezőktől (például a vásárok idejétől), és természetesen a mezőgazdasági termékek beérésétől is függött. A tolnai vámnapló 1576—77. évi adatai érzékeltetik a forgalmas időket, s látni fogjuk, hogy a legfontosabb kereskedelmi cikk, ti. a bor milyen mértékben dominál a forgalomban és vámbevételekben.

21 A bor és más kereskedelmi cikkek vámtételeinek megoszlása Tolnán 1576—1577-ben Időpont Borvám Egyéb vám Együtt Évi átlag A bor és egyéb összege akcséban = 100% vám megoszlása % április 1091 3105 4196 46,26 74 május 436 4 975 5 411 60,— 8 92 június 3 592 6 651 10 243 11435 65 július 579 4 306 4 885 54,12 88 augusztus 418 6 988 7 406 826 94 szeptember 10 341 6 277 16 618 185,— 62 38 október 10 341 8 089 18 430 205,— 56 44 november 13 892 5 849 19 741 220,— 70 30 december 833 4125 4 958 55,— 17 83 44