Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415

tályhoz tartozó aktív keresőkénél idősebb korösszetétellel és a szakmunkásképzésben való részvétel követelményeként jelentkező iskolai végzettség hiányával. A mezőgazdaság állandóan növekvő technikai-technológiai színvonala megköveteli, hogy különösen a 40 éven aluli korosztályok körében az eddiginél gyorsabb előrelépés történjen, mindenekelőtt a 8 általános, majd a szakképzettség megszerzésében. AZ ÉRTELMISÉG ÉS EGYÉB SZELLEMI DOLGOZÓK SZAMÁNAK ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA A termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése, a szocializmust építő társadalom irányítása és nem utolsó sorban a kulturális forradalom kibontakozása és térhódítása új szükségleteket teremtett a szellemi dolgozók számával és összetételével szemben. Ennek eredményeként a szellemi dolgozók száma és aránya a felszabadulás óta eltelt időszakban, de különösen az 1960-at követő években, a megyében is jelentősen nőtt. 1949-ben még a szellemi foglalkozású aktív keresők aránya mintegy 5, 1960-ban 11, 1973-ban pedig már meghaladta a 24 ezer főt, az aktív keresők egyötödét. A megye szellemi dolgozóinak egynegyede a társadalmi-gazdasági élet különböző irányító posztjain tevékenykedik. Többségük férfi, a nők aránya mindössze 27 százalék. A szellemi dolgozóknak e csoportja magasan kvalifikált, ami tükröződik iskolai végzettségük színvonalában is. 92 százalékuk érettségizett, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Döntő többségük — 67,4 százalékuk — egyetemi, főiskolai végzettségű. Az irányító beosztásokban dolgozó férfiak és nők iskolázottsági szintje között számottevő különbség nem tapasztalható. A férfiak 92,4, a nők 91,2 százaléka érettségi, vagy annál magasabb iskolai végzettségű, az egyetemet, főiskolát végzettek aránya pedig 67,4, illetve 67,7 százalék. Az irányító munkát végző dolgozók konstruktúrája arra utal, hogy magas kvalifikáltságuk mellett bonyolult feladataik ellátásához megfelelő élettapasztalattal is rendelkeznek, amit az alábbi táblázat szemléltet: Az aktív keresők és irányítók kormegoszlása 1973-ban Megnevezés 14—29 30—39 40—54 55—59 60—

X Megnevezés évesek aránya Aktív keresők Ebből: irányítók 33,3 24,6 23,9 33,7 29,3 34,9 5,0 5,6 4,1 5,6 Az irányító beosztásban dolgozók nemek szerinti korösszetétele lényegesen eltér egymástól. A férfiak 47, a nők 70 százaléka 40 éven aluli. A nyugdíjkorhatáron túli aktív keresők aránya pedig 7,6, illetve 2.9 százalék. A szellemi dolgozók legnagyobb csoportját — 56 százalékát — a szakalkalmazottak képezik. Leggyorsabb ütemben e csoportbeliek száma növekedett — 1960—1973. évek között közel megduplázódott — ami alapvetően a termelőerők bővülésével, a társadalmi-gazdasági élet különböző területein végbemenő tudományos-technikai forradalom térhódításával, a termelés korszerű433