Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felsz. után • 415

VIII. kongresszusának határozata a következőképpen határozott meg: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép..., a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett.". A megye társadalmi struktúrájának átalakításában a két alapvető osztályhoz, a munkásosztályhoz és a termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozók mellett említést kell tennünk, mint a felszabadulást követő társadalmi mobilitás ugyancsak alapvető irányáról, az új népi értelmiség kialakulásáról is. A szocialista forradalom megvalósítása során ugyanis munkások és parasztok ezrei kerültek megyénkben is vezető és egyéb szellemi munkakörökbe, s szerezték meg különböző formákban az ahhoz szükséges iskolai és szakmai végzettséget. Ugyanakkor szocialista kultúrforradalmunk megvalósítása a munkásés parasztfiatalok tömegei előtt nyitotta meg a továbbtanulás lehetőségét. Mindezek eredményeként — a szellemi dolgozók korösszetételéből is következik, amelyre a későbbiek során még kitérünk — a jelenlegi értelmiségi és egyéb szellemi dolgozók döntő többsége szociális származását tekintve egy új, a szocializmus építése során nevelkedett rétege a társadalomnak. A szocialista termelési viszonyok átalakításának folyamatát szemléltetően mutatja a kereső népesség foglalkozási viszonyának módosulása. Az aktív keresők megoszlásának változása a foglalkozási viszony szerint Tolna megyében (%) Foglalkozási viszony 1949. 1960. 1970. 1973. Foglalkozási viszony években Alkalmazásban álló 31,4 52,5 67,0 73,8 Termelőszövetkezeti tag . 19,7 29,3 22,7 Önálló, segítő családtag 68,6 27,8 3,7 3,5 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta tehát Tolna megye keresőinek — ezzel együtt népességének is — több, mint 96 százaléka tulajdonviszonyai tekintetében a szocialista állami és szövetkezeti szektorhoz tartozik. Ugyanakkor véglegesen eltűntek megyénkből is a kizsákmányolók és minimálisra zsugorodott a kisárutermelők aránya is. A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A tulajdonviszonyok szocialista átalakítása mellett a társadalom szociális struktúrájának módosulását közvetlenül befolyásoló legjelentősebb tényező a termelőerők és ezzel párhuzamosan a termelés dinamikus fejlesztése volt. Az e téren elért előrehaladás lehetővé tette a népesség gazdasági aktivitásának jelentős fokozását, s vezetett el a munkaképes korú lakosság — 15—59 éves férfiak, 15—54 éves nők — gyakorlatilag szinte teljes körű foglalkoztatásához. Szocialista alkotmányunk tehát nemcsak az állampolgárok jogát biztosította a munkához, hanem fokozatosan gondoskodott e jog gyakorlásához szükséges feltételek megteremtéséről is. 423