Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén a török hódoltság korában • 5

1547. évi X. tc-nek a subsidiumról (hadiadó) hozott határozatával. Eszerint „mindazokra rójják ki az adót, akiknek hat forintot érő dolgaik vannak." A hat forint abban az időben 300 akcsének felelt meg, vásárlóértéke pedig egy ökör árában fejezhető ki. Szulejmán rendelkezései a következőképpen szólnak a kapuadóról: „Aki házán, szőlőjén és földjén kívül marháit, házán belül lelhető holmiját és hordáiban levő borát számítva 300 akcsét érő ingósággal rendelkezik, annak évenként 50 akcse adót kell fizetnie."

13 A kapuadó fizetése évi két alkalommal vált esedékessé. Az ún. Hizir-napi adó levonása április 24-re, György napra esik. Ekkor 25 akcsét adtak kapunként. Szolgáljon példaként a tolnaiak 1553. április 24-i adója! Vas Márton kapudán városrészéből 79 kapu 25 akcsével Keresztös Imre kapudán városrészéből 81 kapu 25 akcsével Garay Márton kapitány városrészéből 130 kapu 25 akcsével Pétör Tamás kapitány városrészéből 102 kapu 25 akcsével Szabó Gergői kapitány városrészéből 70 kapu 25 akcsével Szabócsi Gergői kapitány városrészéből 91 kapu 25 akcsével összesen: 553 kapu 25 akcsével, ami 13 825 akcsének felel meg. Ugyanitt olvasható, a városrész megjelölése nélkül, hogy 18 kapu után egyenként 12,5 akcsét szedtek, ezzel együtt a főösszeg 13 600 akcse.

14 A városrészek elöljáróit kapudánnak, kapitánynak fordítják. Kapuk és őrtornyok parancsnokait, sőt széles körben a tengeri flották parancsnokait is kapudánnak nevezik. A mi esetünkben bírókra és esküdtekre, a városok korabeli elöljáróira kell gondolnunk, ha Vas Márton kapudán és Szabó Gergői kapitány kerül elénk a török pénzügyi számadásokban. Ujabb vélemény szerint az eredeti török szöveg kapitán szava nem biztos, hogy a magyar kapitány megfelelője. Tény viszont, hogy Tolnán a török dunai flották naszádos egysége szolgált, ennek parancsnoki címe kapudán volt. A Kászim-napi kapuadó fizetése október 26-ra, Dömötör napjára esik. Most is 25 akcsét fizet a gazda kapuként, ha „házán, szőlőjén és földjén kívül marháit, házán belül lelhető holmiját és hordáiban levő borát számítva 300 akcsét érő ingóságokkal" rendelkezik. Aki pedig ennél kevesebb ingóságot tudhat magáénak, kevesebbet fizet. Szolgáljanak itt a következő példák! 1549: Pakson 113 kapu után befolyt 5 650 akcse Pakson 5 kapu után befolyt 125 akcse Bölcskén 43 kapu után befolyt 2 125 akcse 1553: Szerdahelyen 6 kapu után befolyt 150 akcse 1566: Tolnán 463 kapu után befolyt 23150 akcse Faddon 135 kapu után befolyt 6 750 akcse Dunaszentgyörgyön 95 kapu után befolyt 4 750 akcse Bölcskén 72 kapu után befolyt 3 600 akcse Madocsán 37 kapu után befolyt 1 850 akcse A Paksról fennmaradt adatunk pedig 42,8 akcse átlagot jelez. A Dunaföldvárról szóló defterek egyikében Simon zsidó bérletfelügyelő Kurd nevű írnoka „Hizir Ilyas" (magyarul Szent Illés) -napi kapuadó címén 1600 akcsével, 42