Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

A korábbi évtizedekben az ipari fejlődés jórészt extenzív módszerekkel — új munkahelyek létrehozásával, a meglévő szabad munkaerő bevonásával — valósult meg. Főleg a 60-as évek elejétől — elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében — az ipari centrumokban és azok közvetlen környékén jelentős munkaerő-tartalék állt rendelkezésre, aminek viszonylag könnyű mobilizálása hosszú időn át biztosította az ipari termelés felfutását. A 60-as évek végére azonban fokozatosan megváltozott a helyzet. Az ipari termelésbe vonható szabad munkaerő nemcsak számszerűen csökkent, hanem jórészt szétszórtan, az ipari üzemektől egyre távolabb jelentkezett. Ennek következtében a létszámbővítésen alapuló iparfejlesztés lehetősége mérséklődött. A megye iparában végbement fejlődés azonban már kellő alapul szolgált az intenzív módszerek nagyobb mértékű alkalmazásához. Így az új tervidőszak kezdetére szükségszerűen előtérbe kerültek az ipari termelés hatékonyságának fokozását elősegítő olyan tényezők, mint a termelékenység növelése, a termelés feltételeinek korszerűsítése, a gépi beruházások arányának növelése.

121 Iparfejlesztés a középtávú területfejlesztési terv álapján A megyei tanács által elkészített és a tanácsülés által 1971. októberében elfogadott középtávú területfejlesztési terv az intenzív iparfejlesztés szükségességét figyelembevéve már konkretizálta a célokat és azok eléréséhez szükséges eszközöket. A terv a IV. ötéves tervidőszakra a következő főbb iparfejlesztési célokat jelölte meg: — az extenzív fejlesztési időszakról az intenzívre való áttérés meggyorsítása, a munka termelékenységének javítása, a gazdaságosság növelése, — a meglévő üzemek korszerűsítése, technikai színvonaluk emelése mellett új üzemek telepítése, — az iparfejlesztés — a településhálózat fejlesztési tervével összhangban — az ipari centrumokba, elsősorban Szekszárd és Dombóvár városokba való koncentrálása, — a beruházásokon belül a gépi jellegűek arányának növelése, — a tanácsi és szövetkezeti iparban a műszaki színvonal emelése, a technika és technológia fejlesztése, — az ipari foglalkoztatottak számának 25—30 százalékos, az ipari termelés 55— 60 százalékos növelése, — a termelésnövekedés mind nagyobb hányadának a termelékenység emeléséből való biztosítása.

122 i23 A megye iparának fejlesztését célozta a IV. ötéves tervidőszakra szóló 2,8 milliárd Ft-os beruházási előirányzat, ami több mint kétszerese az előző tervidőszakban beruházásra fordított összegnek. A területfejlesztési tervben kiemelt helyet kapott — az egyedi nagyberuházásként megvalósuló — Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár, aminek a rendeltetése a — számottevő ásványkincsekkel nem rendelkező — megye területén feltárt agyagvagyon feldolgozása. A tervezett beruházások zöme a vállalatok, szövetkezetek saját erőforrásain alapult. A területfejlesztési terv számolt azzal, hogy Tolna megye ebben a tervidőszakban is iparfejlesztés tekintetében a kiemelten kezelt megyék közé tartozik. Ez azt jelentette, hogy a megye központi iparfejlesztési támogatásban részesült. 402