Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

A nagyobb üzemekben végrehajtott rekonstrukciós beruházásokra néhány példa: Elkezdődött a Simontornyai Bőrgyár rekonstrukciója. A gyárat — az ak­kor ismert — legkorszerűbb technológiával szerelték fel, a nehéz fizikai munkát csaknem teljesen kiküszöbölték. A Bonyhádi Cipőgyárban új technológiai eljá­rást vezettek be, technikai fejlesztést hajtottak végre, valamint új üzemrészt és szociális épületet építettek. Fokozatosan növelték az exportot, ami 1960-ban már meghaladta a 161 000 párat. 81 A Bonyhádi Zománcgyárban 1954—1955 években közel 7 millió forintos beruházás valósult meg. Űj zománcozócsarnokot építettek, ami lehetőséget biztosított a gyár termelésének lényeges növelésére. 82 A Tolnai Selyemgyárban 1957-ben festődé, majd a következő években szövődé létesült. 83 A szövődé új profilt jelentett, és ezzel megszűnt a hernyó­selyemfonál és a cérna gyártásának egyeduralma. A szövődé üzembehelyezésé­vel egyben enyhítettek a munkaerő-felesleg nyomasztó gondjain is. 84 A Tolnai Textilgyárban az 1954. évi átszervezés után — a Pamutszövő­ipari Vállalat gyáregysége lett — kicserélték az elavult szövőgépeket, egységesí­tették a különböző szövőgép típusokat, növelték a szövőgépek számát. 85 A Dunaföldvári Kendergyárban 1954-ben új üzemépületet adtak át, amely­ben már lényegesen javultak a munkakörülmények. Gépesítéssel fokozatosan megszüntették a nehéz fizikai munkát. 1957-ben felépült a pozdorja bútorlapot gyártó kísérleti üzem. Az itt nyert tapasztalatok alapján épültek az országban hasonló üzemek. 86 Az 1953—1960 közötti időszakban folytatódott a vállalatok, szövetkezetek átszervezése és újak létrehozása. A minisztériumi iparban lényeges változás nem történt, csupán eggyel csökkent az önálló minisztériumi vállalatok száma a Bonyhádi Zománcgyár átszervezésével, mivel 1959-ben a Zománcipari Művek gyára lett. A tanácsi iparvállalatok száma 5-tel nőtt. Erre az időszakra esett a ma is működő tanácsi iparvállalatok többségének, vagy azok elődjének létre­hozása. 1. Bonyhádi Sütőipari Vállalat 2. Dombóvári Sütőipari Vállalat 3. Paksi Sütőipari Vállalat 4. Simontornyai Melléktermék és Hulladékfeldolgozó Vállalat 5. Tm. Talaj erőgazdálkodási Vállalat 6. Szekszárdi Faipari Vállalat 7. Szekszárdi Vasipari Vállalat 8. Tamási Sütőipari Vállalat 9. Szekszárdi Sütőipari Vállalat 87 1960-ban 41 ipari szövetkezet működött a megyében, amelyből 27 az iparba, 13 az építőiparba, 1 pedig a szolgáltatóiparba sorolt szövetkezet volt. Valamennyi szövetkezet kisüzemi jelleggel működött. Csupán egy szövetkezet­ben haladta meg a foglalkoztatottak száma a 200 főt, 8 szövetkezetnél 100—200 fő között alakult a foglalkoztatottak száma, míg 32 szövetkezetnél nem érte el a 100 főt sem. Ebből következően az egy szövetkezetre eső foglalkoztatottak száma mindössze 66 főt tett ki. A nagyon kismértékű iparfejlesztés elsősorban létszámbővítő volt, ami némileg enyhítette a foglalkoztatási gondokat. A megye iparában foglalkoztatot­tak száma az 1953—1960 közötti években több mint 5500 fővel (mintegy 62 szá­zalékkal) nőtt és 1960-ban meghaladta a 15 000 főt. Ezen belül a létszámnöveke­389

Next

/
Thumbnails
Contents