Tanulmányok Tolna megye történetéből 8. (Szekszárd, 1978)

Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében • 373

Tolnai Textilgyár 278 fő Tolnai Selyemgyár 373 fő Szekszárdi Molnár nyomda 37 fő Szekszárdi Téglagyár 16 fő Szekszárdi Malom 17 fő öcsényi Kendergyár 80 fő Báta-Furkópusztai Kendergyár 82 fő Sióagárdi Téglagyár 12 fő Téglagyári Központ 29 fő összesen: 924 fő öt-tíz fős üzemek: gyönki, zombai téglagyár, paksi, hőgyészi, tolnamözsi, báta­széki, simontornyai, tolnanémedi, gyönki malom, Dombóvári Bútorgyár, Dombó­vári Betonüzem, Simontornyai Cementgyár. 58 A megye iparában foglalkoztatottak száma ebben az időpontban — a már megalakult kisipari termelőszövetkezetek létszámával együtt — nem érte el az 5000 főt. A kisipari szövetkezetek létrehozása és megerősítése Az ipari üzemek államosításával párhuzamosan megindult a kisipari szö­vetkezetek létrehozása. Az első között alakult meg a Dunaföldvári Cipész Ktsz (1948. március 20.), a Szekszárdi Cipész Ktsz (1948. április 12.), a Dombóvári Ci­pész Ktsz és a Dombóvári Szabó Ktsz (1949). 59 A következő években sorra ala­kultak meg a megye kisiparosait tömörítő szövetkezetek, amelyeknek a fő tevé­kenysége a megye javítási és szolgáltatási szükségleteinek a kielégítésére irá­nyult. A kezdeti időszakban a kisipari szövetkezetek profilja igen széles skálán mozgott, ami egyben tükrözte a belépett kisiparosok szakmai összetételét is. így például az 1951-ben megalakult Dombóvári Vasipari és Mezőgazdasági Felsze­reléseket Gyártó és Javító Ktsz törzskönyvébe bejegyzett első tevékenységi köré­be „lakatos, kovács, bognár, asztalos, motorszerelő, autószerelő, gumijavító és vulkanizáló, kőműves, ács, vízvezetékszerelő, villanyszerelő, mérlegkészítő és -javító, valamint festőipari" tevékenység tartozott. 60 A szövetkezeti mozgalom lényegében 1951—1952 években bontakozott ki. 1951 év végéig 41 szövetkezetet alakítottak meg, de ezek közül csak 27 tudta a működését megkezdeni. A többiek — jórészt helyiség hiánya miatt — nem ju­tottak tovább a megalakulás kimondásánál. A megalakult 41 szövetkezet taglét­száma ekkor 1000 fő körül mozgott, de a ténylegesen működő 27 szövetkezet tag­létszáma alig haladta meg a 700 főt. 61 A szövetkezetek száma egy év alatt 58-ra, a tagok száma 1860 fő fölé emelkedett. 62 A kisipari termelőszövetkezetek megszervezése elzárta a kapitalizálódás útját és lehetővé tette a gépesítést. Az első szövetkezetek csak néhány fővel ala­kultak meg, de megerősödésük után már vonzották a kisiparosokat. A szövetkezetek — a működésüket akadályozó problémák ellenére is — megfeleltek annak a célnak, amiért létrehozták őket. Sokoldalú volt a javító­szolgáltató tevékenység is. Az 1951. december 31-ig megalakult és működött kis­ipari szövetkezetek a következő javító-, karbantartó és szolgáltató tevékenysé­geket végezték: 383

Next

/
Thumbnails
Contents